A politikai tényezők hatása az uniós fejlesztési források elosztására

Résztvevők: Muraközy Balázs és Telegdy Álmos
Finanszírozás: GDN

Kutatásunk azt vizsgálja, hogy befolyásolták-e politikai megfontolások, hogy mely magyar települések, és milyen arányban részesültek az Európai Unió Kohéziós Alapjából 2005 és 2011 között. A kérdés jelentőségét az adja, hogy ezek a források jelentős részét tették be a magyar beruházásoknak, és céljuk a települések felzárkózásának segítése volt. A kutatás segíthet annak megértésében is, hogyan működnek Magyarországon és hasonló országokban a politikai intézmények. Az elemzést a pályázati adatokat és a politikai változókat is tartalmazó adatbázis segítségével végezzük el. Az újraelosztó gazdaságpolitikát elemző szakirodalomra építve elemezzük, hogy több támogatást kapnak-e az olyan települések, amelyeket magasabb beosztású politikusok képviselnek vagy ahol élesebb a politikai verseny.

A közgazdasági elemzés hatásai az összefonódások engedélyezéséhez kapcsolódó versenypolitikai döntésekre

Résztvevők: Csorba Gergely, McLean Alíz és Muraközy Balázs
Finanszírozás: OTKA

Napjainkban a közgazdasági elemzés egyre nagyobb szerepet kap a versenypolitikai döntésekben, különösen a fúziókontroll során. De hogyan befolyásolja ez a változás a versenypolitika működését? Erre a kérdésre keressük a választ kutatásunk során, melyben az Európai Bizottság vállalati összefonódásokhoz kapcsolódó döntéseit vizsgáljuk. Az empirikus elemzést nagyban elősegíti az Európai Bizottság által vizsgált esetek nagy száma, illetve a döntési folyamat átláthatósága.
A kutatási kérdés amellett, hogy szakpolitikailag releváns, szorosan kapcsolódik olyan kérdésekhez, mint a piacok működését leíró modellek és a versenypolitika működéséhez kapcsolódó jog és közgazdasági elemzés, és segít megérteni az optimális versenypolitika feltételrendszerét.

Vállalati árrések és a külkereskedelem terjedelme

Résztvevők: Hornok Cecília és Muraközy Balázs

A vállalatok külkereskedelmi tevékenységének (export és alapanyagok importja) és árrésének kapcsolatát vizsgáljuk. A külkereskedelem terjedelmét a kereskedett termékek és a partnerországok számával mérjük. A vállalati árrést magyar feldolgozóipari adatokon De Loecker és Warzynski (Markups and Firm-Level Export Status, AER 2012) módszerével becsüljük. Az előzetes eredmények alapján szoros pozitív kapcsolat látható az árrés és az alapanyagok importja között. Az export és annak terjedelme – az import figyelembevétele után – nem jár magasabb árréssel.

A bankszektort érő sokkok hatása a kereskedelemre

Résztvevők: Vonnák Dzsamila

A 2008-ban induló globális válság előtt hitelexpanziót, a válságot követően pedig a hitelezés jelentős beszűkülését figyelhettünk meg. Ez a vállalatok forrásbevonásán keresztül hatást gyakorol a reálgazdaságra, így azok kereskedelmi tevékenységére is. A kutatás során azt vizsgálom, hogy a bankszektort érő sokkok hogyan hatnak a bel- és külkereskedelemre.

Térbeli szerkezet, regionális versenyképesség és vállalati viselkedés nyitott gazdaságban

Résztvevők: Békés Gábor
Finanszírozás: MTA Bolyai Ösztöndíj

A regionális különbségek megértése és esetleges csökkentése kiemelt feladat mind Magyarországon mind az Európai Unióban. Ezért a kutatási projektek kiemelt célja, hogy az elméleti és az empirikus modellekből használható szakpolitikai eredmények is keletkezzenek. Ez a projekt a térbeli gazdasági szerkezet (koncentráció), a regionális versenyképesség és vállalati viselkedés kölcsönhatásait vizsgálja egy nyitott gazdasági környezetben, ahol a külkereskedelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiemelt szereppel bírnak. Három témával foglalkozom. A projekt keretén belül tanulmányozom a telephelyválasztás mozgatórugóit kiterjesztve Békés (2005)-t, immár megkülönböztetve a külkereskedelemben később aktív és nem aktív cégek telephely választási döntéseit. Ezután cél a magyarországi területi koncentrációs folyamatok megismerése és elemzése. A kutatási program keretében a magyarországi település szintű térbeli koncentrációt mérem majd különböző mérési módszerek segítségével. Ehhez a témához tartozik a robusztus területi korreláció számítás módszertani fejlesztése. Végül a kutatom a regionális versenyképességet, amely egyrészt a helyi (regionális, városi vagy akár kerületi) üzleti környezetet, másrészt a vállalatok és munkavállalók együttesét, kölcsönhatásait jelenti. Az első két projekt elsősorban magyar adatokat használ, ám a harmadik projektben EU regionális adatok is használok.

Európai versenyképesség feltérképezése

Résztvevők: Békés Gábor, Halpern László
Finanszírozás: EU FP7

Az Európai Unió szakpolitikáinak egyik fontos célja az európai országok és vállalatok versenyképességének javítása. A MAPCOMPETE projekt ezt a célt segíti azzal, hogy elemzi a harmonizált európai versenyképesség mérés lehetőségét és korlátait. A munka során az összes európai uniós országban feltérképezzük a versenyképesség méréshez kapcsolódó mutatók elérhetőségét, a szükséges adatbázisok összekapcsolásának akadályait illetve az adatokhoz való hozzáférés szabályait. A vállalati mérleg adatok mellet a külkereskedelmi jellemzőket, a K+F tevékenységet vagy vállalkozási aktivitást mérő mutatókat is elemzünk. A tapasztalatok alapján javaslatokat készítünk újabb adatok gyűjtésére, új versenyképességi mutatók bevezetésére, illetve az adatkezelés keretrendszerének fejlesztésére.

Vállalati stratégiák a válságban

Résztvevők: Bakonyi Zoltán

A kutatás célja tipikus vállalati válság-stratégiák azonosítása és jellemezése, mely három fő területe a stratégiai menedzsment, a centralizáció és az innováció.
A stratégiai menedzsment rész keretében azonosítjuk a legfontosabb válság-stratégiai mintákat (pl. leépítés, költség-megtakarítás, diverzifikáció, beruházás stb.), melyeket összekötünk bizonyos vállalati jellemzőkkel (pl. régió, méret, szektor, jövedelmezőség stb.). A második terület fő kérdése, hogy miért centralizálnak vagy decentralizálnak a vállalatok válság idején. Végül azt vizsgáljuk, hogy miként alakult át a vállalatok innovációs tevékenysége a válság hatására.
A kutatás főként az EFIGE és Amadeus adatbázisaira épül.