Hamarosan megjelenik Vonnák Dzsamila Why do firms default on their foreign currency loans? The case of Hungary [Miért vállnak nemteljesítővé devizahiteleiken a vállalatok? Egy magyar esettanulmány] című tanulmánya a Journal of International Money and Finance című nemzetközi folyóiratban.

A szerző egy, a teljes magyar vállalati szektort lefedő hiteladatbázist használva azt vizsgálja, hogy a válság alatt mitől váltak nemfizetővé a devizahiteles vállalatok. Különválasztja a devizadenomináció hatását, valamint az összetételhatást, vagyis azt, hogy nagyon különbözőek az egyes devizában eladósodott vállalatok. A tanulmány megmutatja, hogy a devizadenomináció jelentősen rontott a fizetőképességen, azonban a szelekció hatása is jelentős volt. Sok esetben az eleve kevésbé hitelképes vállalatok adósodtak el devizában, akiknek fizetési képességét a válság alatti devizasokkok tovább rontották.  Ugyanakkor számos kevésbé kockázatos, a devizasokkokra felkészült vállalat is vett fel devizahitelt.  Tehát nem önmagában a devizahitelezés intézménye a felelős a magas nemfizetési arányért, inkább a hitelfelvevők jellemzőit kell alaposabban megvizsgálni.

2018. május 3-án és 4-én tartották Torontóban a Society of Labor Economists (SOLE) 23. Éves Találkozóját, amelyen kutatócsoportunk tagja, Reizer Balázs is részt vett.
A SOLE célja a munkagazdaságtani témájú tanulmányok népszerűsítése, valamint a munkagazdaságtan és munkagazdászok tudományhoz való hozzájárulásának növelése. A SOLE évente tart találkozót a társaság tagjainak részvételével, amelyen a tagok saját tanulmányaikat prezentálják és vitatják meg egymással.
Az idei találkozón Balázs a rugalmas bérek, foglalkoztattottság és hatékonyság kapcsolatáról szóló kutatásáról adott elő.

Az előadás angol nelvű diasora itt érhető el.

A napokban jelent meg Békés Gábor és Muraközy Balázs új cikke a VoxEU.org oldalon. Az összefoglaló a kutatók közelmúltban publikált The ladder of internationalization modes: Evidence from European firms [Az európai vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai] című tanulmányának kivonata, ami a Review of World Economics folyóiratban fog megjelenni.

A globalizáció számos lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a külföldi vásárlóikat kiszolgálhassák és ez a cikk egy olyan keretrendszert mutat be, miszerint a nemzetköziesedési módok egy létraként képzelhetőek el, ahol a magasabb lépcsőfokok magasabb szintű termelékenységet és innovációt jelentenek. Ennek a létrának három fő foka van: közvetett exportálás,  közvetlen export és kiszervezés, illetve a nem termelőtevékenységet folytató FDI. Ezek a módozatok jelentős rugalmasságot biztosíthatnak a vállalatvezetőknek a különböző szabályozási sokkokhoz való alkalmazkodás során.

Az elmúlt héten jelentek meg az Európai Bizottság 2018. évi országjelentései. A Magyarországra vonatkozó jelentés egyik háttérelemzésének alapját a Muraközy Balázs, Bisztray Márta és Reizer Balázs által írt Productivity differences in Hungary and Mechanisms of TFP-growth Slowdown [Termelékenységi különbségek Magyarországon és a teljes tényezőtermelékenység növekedésének lassulását előidéző mechanizmusok] című Európai Bizottságnak írt jelentéstervezet képezi.
A háttérelemzés a vállalatközi termelékenységi különbségeinek és a gazdaság dualitásának hatásait elemzi az elmúlt évtized lassú termelékenységnövekedésére vonatkozóan Magyarországon. Muraközy és szerzőtársai tanulmánya alapján az ágazaton belüli nagy és tartós termelékenységi különbségek két módon magyarázhatják az alacsony összesített termelékenység-növekedést. Egyfelől arról lehet szó, hogy az alacsony termelékenységű vállalkozások nem modernizálják technológiájukat annak érdekében, hogy felzárkózzanak termelékenyebb versenytársaikhoz. Másfelől, a tartós különbségek azt is jelenthetik, hogy a gazdasági környezet nem segíti elő a források hatékonyabb vállalkozásokhoz való újrafelosztását.
Mindezek alapján, ahogy arra a tanulmány is rámutat, az ágazaton belüli jelentős termelékenységi heterogenitás arra utal, hogy a termelékenység növekedését és a források ágazaton belüli újrafelosztását támogató szakpolitikák hatékonyabbak lehetnek az ágazatközi újrafelosztásra irányuló szakpolitikáknál.

Az Euróoai Bizottság 2018. évi országjelentései itt érhetőek el.

Február 22-én és 23-án két napos műhelybeszélgetést tartottak Nürnbergben “Technological progress and the labour market” [Technológiai haladás és a munkaerőpiac] címmel, amelyen Reizer Balázs is részt vett előadóként. Az Institute for Employment Research (IAB) által szervezett két napos műhelybeszélgetés célja az volt, hogy összehozza a kutatókat azért, hogy bemutathassák a kutatásaikat a technológiai haladás munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól. Balázs prezentációjában a Lindner Attilával és Muraközy Balázuzsal közös kutatásukat ismertette, amelynek tárgya az innováció vállalatokon belüli béregyenlőtlenségekre gyakorolt hatása.

Az előadás diasora innen tölthető le.

Megjelent Hornok Cecília és Muraközy Balázs legújabb publikációja Markups of Exporters and Importers: Evidence from Hungary [Az exportáló és importáló vállalatok termelékenysége és haszonkulcsa Magyarországon] címmel a Scandinavian Journal of Economics folyóiratban.

A tanulmány a vállalati szintű haszonkulcsok és a kereskedelmi státusz kapcsolatát vizsgálja részletes kereskedelmi adatbázissal összekapcsolt magyar mérlegadatokon 1995 és 2003 között. A szerzők azt találják, hogy a import erős pozitív korrelációt mutat a haszonkulccsal mind a vállalatok között, mind azokon belül. Úgy vélik, hogy ez a korreláció három csatornán keresztül magyarázható: önszelekció; magasabb fizikai termelékenység, amely az inputok szélesebb köréhez való hozzáférésből fakad; illetve magas színvonalú importált félkész termékekre alapuló minőségfejlesztés.
Tanulmányukban Hornok és Muraközy olyan eredményeket prezentálnak, amelyek arra utalnak, hogy az utóbbi csatorna is lényeges: megmutatják, hogy az importálók haszonkulcsa magasabb, ha az inputok fejlett országokból származnak, valamint az import a magasabb minőségű (árhatással kiigazított bevétel alapú) exporttal korrelál. Nem találnak viszont robosztus bizonyítékot az exportálók magasabb haszonkulcsára, ha kontrollálnak az importra. A szerzők érvelése szerint az exportprémium hiányát az magyarázhatja, hogy az exportpiacokon erősebb a verseny, mint a hazaiakon.

Februárban jelent meg a Review of World Economics nemzetközi folyóiratban Békés Gábor és Muraközy Balázs legújabb publikációja, amely az európai vállalatok nemzetköziesedését járja körül.

A The ladder of internationalization modes: evidence from European firms [Az európai vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai] című tanulmányukban a szerzők egy olyan különleges, több országra kiterjedő adatbázisból indulnak ki, amely a közvetlen exportálás és FDI mellett explicit információt nyújt számos nemzetköziesedési módról, úgymint a közvetett exportálás, a kiszervezett termelés, illetve a nem termelőtevékenységet folytató FDI. Békés és Muraközy cikkükben egy olyan elméleti keretrendszert mutat be, amelyben az egyre nagyobb és nagyobb beruházást kívánó módozatok egyre nagyobb állandó és kisebb határköltséggel járnak együtt. Emellett multinomiális és ordered (rendezett) logit modelleket is becsülnek és olyan eredményeket kapunak a teljes tényezőtermelékenységre és innovativitásra vonatkozóan, amelyek összhangban vannak ezzel az önszelekciós modellel.

A szerzők kutatásaik alapján háromféle “klasztert” azonosítanak a nemzetköziesedési módok között: a közvetett exportőrök és a nem exportálók hasonlítanak egymáshoz, a közvetlen exportőrök és a termelésüket kiszervezők alkotják a második klasztert, míg a szolgáltatási és termelési FDI a két legnagyobb beruházást megkívánó nemzetköziesedési mód.

2017-ben is megrendezte a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület (MKE) hagyományos éves konferenciáját. A december 18-19-én az MTA Humán Tudományok Kutatóházában megtartott eseményen kutatócsoportunk több tagja is előadott.

Muraközy Balázs a ‘Munkapiac I.’ nevű szekcióban prezentálta “Innovation and firm-level wage inequality” [Innováció és vállalati szintű egyenlőtlenségek] című, Lindner Attilával és Reizer Balázzsal közösen írt tanulmányát. A szerzők kutatásukban különböző innovációs típusok hatását vizsgálták a vállalati szintű képzettség alapú bérprémiumra, amihez magyar vállalatok innovációs tevékenységét és dolgozóinak béradatait tartalmazó részletes adatbázist használtak.

A második nap Bisztray Márta adott elő a ‘Külkereskedelem és FDI’ elnevezésű szekcióban, ahol a “Do friends follow each other? FDI network effects in Central Europe” [Jönnek majd a baráti vállalatok? FDI hálózati hatások Közép-Európában] című, Békés Gáborral közösen írt tanulmányát prezentálta. Kutatásukban külföldi működőtőke-beruházásokat tartalmazó részletes adatbázison azt vizsgálják, hogy a kapcsolódó cégek – ugyanabból az üzleti csoportból, illetve hasonló háttérrel – gyakrabban választanak-e közeli telephelyeket a beruházásaikhoz.

Békés Gábor és Bisztray Márta közös tanulmánya innen letölthető.