Tanulmány az exportőrök és a keresleti bizonytalanság kapcsolatáról

Június 17-én jelent meg online a Review of World Economics folyóiratban Békés Gábor és Muraközy Balázs további két szerzőtársukkal közösen írt tanulmánya. Az exportőrök szállítási gyakorisága és keresleti bizonytalanság című tanulmányukban a szerzők azt vizsgálják, hogy az exportáló vállalatok hogyan alkalmazkodnak a keresleti volatilitásból származó bizonytalanságokhoz.
Békés és szerzőtársai havi francia mikroszintű exportadatok alapján az exportot különböző extenzív és intenzív határokra bonjuk felés négy empirikus mintázatot azonosítanak: (1) a vállalatok kevesebbet exportálnak azokra a piacokra, ahol a keresleti volatilitás magasabb; (2) ez a hatás főként a gyakorisági (extenzív) határral magyarázható; (3) a volatilitás két csatornán keresztül hat a gyakorisági határra: közvetetten a kisebb szállítási volumennel, míg közvetlenül logisztikai újraoptimalizáció által; (4) a keresleti volatilitás hatása nagyobb a távoli piacok esetében. A szerzők úgy vélik, hogy ezek a megfigyelései összhangban állnak az egyszerű sztochasztikus készletgazdálkodási megközelítésekkel.

Muraközy Balázs előadása az OECD konferenciáján Muraközy Balázs előadása az OECD konferenciáján

Muraközy Balázs előadása az OECD konferenciáján

Június 26-27-én rendezték meg Budapesten a “2017 Conference of the Global Forum on Productivity” nevű eseményt. A z OECD által szervezett konferencián 36 ország több mint 180 képviselője vett részt, köztük miniszterek, szakpolitikusok, szakértők és kutatók. A konferencia számos témakört érintett, ahol mindegyik diskurzus a “nyitottság, globális értékláncok és termelékenységet ösztönző javaslatok” témája köré épült. Muraközy Balázs előadóként, a multanacionális vállalatokban rejlő lehetőségekkel, illetve bennük rejlő tudás tovagyűrűző hatásaival foglalkozó szekcióban vett részt a rendezvényen. Balázs előadását a regionális beszállító-vevő kapcsolatokról tartotta, ami a VSVK kutatócsoport egyik legújabb – magyarországi, romániai és szlovákiai vállalati kérdőíves adatokat elemző – kutatásán alapul.

A prezentáció (angol nyelvű) diasora elérhető itt.

Először rendezték meg a Fiatal Kutatók Fórumát az MTA-n Először rendezték meg a Fiatal Kutatók Fórumát az MTA-n

Először rendezték meg a Fiatal Kutatók Fórumát az MTA-n

Első alkalommal rendezték meg a Fiatal Kutatók Fórumát a Magyar Tudományos Akadémián május 11-én. Az Akadémia elnöke által kezdeményezett fórumon az előadások és kerekasztalbeszélgetések témája annak körüljárása volt, hogyan lehetséges a fiatalabb generációk minél hatékonyabb érdekérvényesítése és bevonása a tudományos közéletbe. Ezen a kerekasztal-beszélgetésen vett részt Muraközy Balázs is. Balázs és a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy először a legfontosabb problémák és célok meghatározására lenne szükség, ezt követően érdemes az érdekérvényesítés kereteit kialakítani. A tanácskozás végére kiderült, hogy van igény a folytatásra, amelynek kereteit rövidesen kidolgozzák a résztvevők.

Békés Gábor a magyar vállalatok versenyképességéről

Április 27-én tartott konferenciát a Portfolio.hu online gazdasági újság Hitelezés 2017 néven. A rangos konferencián Békés Gábor is részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol beszélgetőpartnerei Madár István (Portfolio.hu) és Samu János (Concorde Értékpapír) voltak. A kerekasztal témája a hitelezés és magyar vállalatok versenyképességének kapcsolata volt. A beszélgetésen Gábor kifejtette, hogy habár jelenleg az uniós források miatt forrásbőség van, ezt a hazai vállalatok nem tudják jól kihasználni. Sőt hozzátette, hogy szerinte hosszútávon ezek a források csökkentik a vállalatok képességét, hogy a piacról éljenek meg, továbbá jelentős korrupciós kockázatot is jelentenek. Gábor véleménye szerint Magyarországon a vállalati sikeresség és a fenntartható növekedés kulcsa a menedzsment oktatása és az inputok hatékonyabb összekapcsolása lenne.

Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében

Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében

Az Európai Bizottság idei, Magyarországra vonatkozó országjelentése rámutat arra, hogy a hazai versenyképesség javulásának egyik fő hátráltató tényezője a munkatermelékenység növekedésének alacsony szintje a válság óta. Ezzel együtt tapasztalhatóak az egyre növekvő termelékenységi különbségek az azonos iparágban tevékenykedő vállalatok között. Ennek empirikus alátámasztására idézi a jelentés Bisztray Márta műhelytanulmányát, amely mikroadatok segítségével mutatja meg, hogy ennek a divergenciának az egyik jelentős oka a nem kielégítő tudásáramlás a vállalatok körében, különösképpen a hazai és külföldi tulajdonú vállalatok között.

Bisztray Márta műhelytanulmánya itt érhető el.

Előadás a jogalkalmazás és empirikus közgazdaságtani eszközök kapcsolatáról

Március 29-én, szerdán szervezett a Jogi Fórum jogászoknak konferenciát, amelyen a közgazdászokat Muraközy Balázs képviselte. A rangos konferencián a versenyjog aktuális kérdései álltak a középpontban. Balázs kartellekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítés példáján keresztül azt mutatta meg, hogyan alkalmazhatók az empirikus közgazdaságtan eszközei a jogalkalmazás során: milyen esetekben érdemes a jogi eljárásban közgazdász szakértőre támaszkodni, milyen adatok és milyen feltevések teszik lehetővé a jogi eljárásokban sikeresen alkalmazható elemzések elkészítését.

Lakóingatlanárak és települési különbségek

A Közgazdasági Szemle decemberi számában jelent meg Békés Gábor, Horváth Áron és Sápi Zoltán tanulmánya, amelyben a magyarországi lakóingatlanok árszintjére ható tényezőket vizsgálták 2012- 2013-ból származó egyedi adásvételi tranzakciók adatait felhasználva.

Az adatbázis alapján a szerzők azt vizsgálták, hogy az ingatlanok elhelyezkedése hogyan befolyásolja az árukat. Ehhez a kutatásuk során elsősorban a területi egységek – települések – olyan tulajdonságaira összpontosítottak, amelyek az egész településre jellemzőek voltak. Az árakra ható települési jellemzőket négy tényezőcsoportba (természetföldrajzi, elérhetőségi, oktatási-egészségügyi ellátottsági és közigazgatási funkciók) sorolták.

A szerzők kutatási eredményeit összefoglalva az alábbi két megállapításra jutottak. Egyrészt azt találták, hogy mind a négy tényezőcsoport fontos lehet az ingatlanár-különbségek megértésében. Másrészt egy olyan hedonikus lakásármodell becslése során, amelyben az agglomerációs és jövedelmi hatásokat is szerepeltetik, a tényezőcsoportok közül elegendő a természetföldrajzi tényezőket figyelembe venni.

Előadás az #investEU konferencián Előadás az #investEU konferencián

Előadás az #investEU konferencián

Március 23-án rendeztek konferenciát a Bizottság 2017. évi országjelentéséről az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében, amelyen Muraközy Balázs is előadott. A Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián Balázs a “Beruházási környezet, a jövő növekedési lehetőségei, európai beruházási terv” elnevezésű panelbeszélgetésen vett részt Balogh László (NGM), Palócz Éva (Kopint-Tárki), Rencz Botond (EY Magyarország), Virág Barnabás (MNB), Zúgó Liliána (EB Magyarországi Képviselete) társaságában. Balázs prezentációját a vállalatok nem piaci finanszírozásáról tartotta.

Az előadás diasora elérhető itt.

Békés Gábor a tükörstatisztikákról Békés Gábor a tükörstatisztikákról

Békés Gábor a tükörstatisztikákról

Március 3-án az Index.hu-n megjelent hír arról számolt be, hogy egy amerikai diplomata, Maximilian R. P. Gebhardt szerint a magyar GDP akár 15-30%-kal is alacsonyabb lehet a jelenleg mértnél a brutális méretű áfacsalások miatt.  Gebhardt ezt a következtetését az ún. tükörstatisztikák módszerével vezette le. A lap ezzel a megközelítéssel kapcsolatban kérdezte meg Békés Gábort is. Gábor rámutatott, hogy a tükörstatisztikák között komoly eltérések vannak szinte minden EU-s ország esetében a módszertani sajátosságok esetében. Gábor korábban (Muraközy Balázzsal, Munkácsi Zsuzsával és Oblath Gáborral közösen) meg is vizsgálta, hogy a visegrádi országok esetében pontosan mekkorák az eltérések az egyik ország által lejelentett import és a másik ország által lejelentett export között és mindenhol komoly eltéréseket találtak. Így tehát a magyar eset sem tekinhető kirívónak.