Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében

Bisztray Márta kutatásáról az Európai Bizottság országjelentésében

Az Európai Bizottság idei, Magyarországra vonatkozó országjelentése rámutat arra, hogy a hazai versenyképesség javulásának egyik fő hátráltató tényezője a munkatermelékenység növekedésének alacsony szintje a válság óta. Ezzel együtt tapasztalhatóak az egyre növekvő termelékenységi különbségek az azonos iparágban tevékenykedő vállalatok között. Ennek empirikus alátámasztására idézi a jelentés Bisztray Márta műhelytanulmányát, amely mikroadatok segítségével mutatja meg, hogy ennek a divergenciának az egyik jelentős oka a nem kielégítő tudásáramlás a vállalatok körében, különösképpen a hazai és külföldi tulajdonú vállalatok között.

Bisztray Márta műhelytanulmánya itt érhető el.

Előadás a jogalkalmazás és empirikus közgazdaságtani eszközök kapcsolatáról

Március 29-én, szerdán szervezett a Jogi Fórum jogászoknak konferenciát, amelyen a közgazdászokat Muraközy Balázs képviselte. A rangos konferencián a versenyjog aktuális kérdései álltak a középpontban. Balázs kartellekkel kapcsolatos magánjogi jogérvényesítés példáján keresztül azt mutatta meg, hogyan alkalmazhatók az empirikus közgazdaságtan eszközei a jogalkalmazás során: milyen esetekben érdemes a jogi eljárásban közgazdász szakértőre támaszkodni, milyen adatok és milyen feltevések teszik lehetővé a jogi eljárásokban sikeresen alkalmazható elemzések elkészítését.

Lakóingatlanárak és települési különbségek

A Közgazdasági Szemle decemberi számában jelent meg Békés Gábor, Horváth Áron és Sápi Zoltán tanulmánya, amelyben a magyarországi lakóingatlanok árszintjére ható tényezőket vizsgálták 2012- 2013-ból származó egyedi adásvételi tranzakciók adatait felhasználva.

Az adatbázis alapján a szerzők azt vizsgálták, hogy az ingatlanok elhelyezkedése hogyan befolyásolja az árukat. Ehhez a kutatásuk során elsősorban a területi egységek – települések – olyan tulajdonságaira összpontosítottak, amelyek az egész településre jellemzőek voltak. Az árakra ható települési jellemzőket négy tényezőcsoportba (természetföldrajzi, elérhetőségi, oktatási-egészségügyi ellátottsági és közigazgatási funkciók) sorolták.

A szerzők kutatási eredményeit összefoglalva az alábbi két megállapításra jutottak. Egyrészt azt találták, hogy mind a négy tényezőcsoport fontos lehet az ingatlanár-különbségek megértésében. Másrészt egy olyan hedonikus lakásármodell becslése során, amelyben az agglomerációs és jövedelmi hatásokat is szerepeltetik, a tényezőcsoportok közül elegendő a természetföldrajzi tényezőket figyelembe venni.

Előadás az #investEU konferencián Előadás az #investEU konferencián

Előadás az #investEU konferencián

Március 23-án rendeztek konferenciát a Bizottság 2017. évi országjelentéséről az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében, amelyen Muraközy Balázs is előadott. A Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián Balázs a “Beruházási környezet, a jövő növekedési lehetőségei, európai beruházási terv” elnevezésű panelbeszélgetésen vett részt Balogh László (NGM), Palócz Éva (Kopint-Tárki), Rencz Botond (EY Magyarország), Virág Barnabás (MNB), Zúgó Liliána (EB Magyarországi Képviselete) társaságában. Balázs prezentációját a vállalatok nem piaci finanszírozásáról tartotta.

Az előadás diasora elérhető itt.

Békés Gábor a tükörstatisztikákról Békés Gábor a tükörstatisztikákról

Békés Gábor a tükörstatisztikákról

Március 3-án az Index.hu-n megjelent hír arról számolt be, hogy egy amerikai diplomata, Maximilian R. P. Gebhardt szerint a magyar GDP akár 15-30%-kal is alacsonyabb lehet a jelenleg mértnél a brutális méretű áfacsalások miatt.  Gebhardt ezt a következtetését az ún. tükörstatisztikák módszerével vezette le. A lap ezzel a megközelítéssel kapcsolatban kérdezte meg Békés Gábort is. Gábor rámutatott, hogy a tükörstatisztikák között komoly eltérések vannak szinte minden EU-s ország esetében a módszertani sajátosságok esetében. Gábor korábban (Muraközy Balázzsal, Munkácsi Zsuzsával és Oblath Gáborral közösen) meg is vizsgálta, hogy a visegrádi országok esetében pontosan mekkorák az eltérések az egyik ország által lejelentett import és a másik ország által lejelentett export között és mindenhol komoly eltéréseket találtak. Így tehát a magyar eset sem tekinhető kirívónak.

Több exportot keletre?

Az Index.hu március 3-i cikkében tudósított Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi Iparkamara tagjainak tartott beszédéről, amelyben a miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány célja, hogy a magyar export harmada keletre menjen és kevesebbet exportáljunk nyugatra. Ezzel kapcsolatban szólaltatta meg az internetes portál Békés Gábort is. Gábor kifejtette, hogy a magyar export sokkal nagyobb része megy már ma is keletre, mint az a statisztkák alapján látszik. Hozzátette továbbá, hogy a vállalatok exportálási mintázata nagyban függ a nemzetközi kereskedelmi láncokba való beágyazottságtól, a vállalat méretétől, illetve a célpiacok jellemzőitől is.  A hazai külkereskedelem és exportdinamika jellemzőiről Gábornak (Halpern Lászlóval és Muraközy Balázzsal közösen) tanulmánya is született, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg 2013-ban.

Előadás hiányos szerződésekről és külkereskedelemről

Muraközy Balázs is előadott a “Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2016” konferencián március 9-én a Magyar Tudományos Akadémián. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága által szervezett konferencia előadásai bemutatták, hogy milyen módon járult hozzá a díjazottak, Oliver Hart és Bengt Holmström, munkássága a közgazdaságtan néhány területéhez az oktatás-gazdaságtantól a külkereskedelmen át a pénzügyi piacok elemzéséig. Balázs előadásában a hiányos szerződések elméletét, illetve annak a külkereskedelemre és a multinacionális vállalatokra vonatkozó aspektusait mutatta be.

Az előadás diasora letölthető innen.

Előadás a kartellek negatív hatásainak becsléséről

Muraközy Balázs december 7-én a Magyar Versenyjogi Egyesület „A magánjogi jogi jogérvényesítés aktuális kérdései” című konferenciáján adta elő “Mennyi az annyi? A kartell által okozott gazdasági károk becslése” című előadását. A Gazdasági Versenyhivatalban megrendezett eseményen Balázs bemutatta a kartell által okozott piactorzítások elméletét, emellett a piaci szereplők összejátszásából fakadó áremelkedések empirikus becslésének alapvető módszereivel is megismertette a résztvevőket.

Az előadás diasora elérhető itt.

Beszállítói termékek a magyar feldolgozóiparban

A Közgazdasági Szemle októberi számában jelent meg Békés Gábor és Muraközy Balázs közös tanulmánya, amely az egyre fontosabb szerepet betöltő nemzetközi beszállítói láncok hazai helyzetét veszi górcső alá. Tanulmányukban magyar vállalati szintű termelési és exportadatok segítségével vizsgálják a köztes termékek és tőkejószágok termelését, valamint exportját a magyar feldolgozóipari vállalatok esetében és ezek alapján elemzik az iparágak és régiók közötti különbségeket.
A szerzők publikációjukban megmutatják, hogy az ilyen termékek a feldolgozóipari vállalatok termelésének a kétharmadát, míg exportjának a háromnegyedét teszik ki. Továbbá rávilágítanak, hogy a beszállítói termékek arányát alapvetően határozza meg a vállalat iparága, ezért a megfelelő iparágakra korlátozódó gazdaságpolitika hatásosan célozhatja meg a potenciális beszállítókat. Végül regressziós elemzésükkel rámutatnak, hogy a tudásátterjedés lehetőségével összhangban a beszállítói termékeket gyártó vállalatok termelékenyebbek, mint a fogyasztási javakat gyártó társaik.

bekes-murakozy-graph