Mennyi adót fizetnek a magyar vállalatok egy munkahely után?

Decemberben jelent meg a Közgazdasági Szemlében Muraközy Balázs és Reizer Balázs A magyar vállalati adózás heterogenitása című tanulmánya. A szerzők vállalati mikroadatok segítségével vizsgálták háromféle vállalati adó – a társasági nyereségadó, a munkáltatói járulék és a helyi iparűzési adó – cégek közötti megoszlását. Tanulmányukban rávilágítanak, hogy az egy dolgozóra és egységnyi hozzáadott értékre jutó fajlagos vállalati adó lényegesen eltér a különböző vállalatok között. Eredményeik rámutatnak, hogy az adóbevételek erősen koncentráltak, valamint a vállalati adófizetés legfontosabb meghatározója a termelékenység, amely pozitívan függ össze az egy főre jutó adóbevétellel és negatívan a hozzáadottérték-alapú adóékkel. A szerzők továbbá egy konkrét esettanulmányt is górcső alá vettek: statikus mikroszimulációval vizsgálták a 2017-es társaságiadó-csökkentésnek az adóbevételre és az adók elosztására gyakorolt hatását. Ennek keretében kiszámították, hogy milyen mértékben jártak jobban az adócsökkentéssel a nagyvállalatok, és hogy milyen mértékben csökkent az adófizetés koncentrációja az adóváltozás hatására.

A tanulmányról megjelent egy, a szerzők által írt összefoglaló újságcikk is a G-7.hu internetes újságban.

Innovációs előadás a REKK Energy Futures előadássorozatán

December 7-én a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Energy futures sorozatának nyitóalkalmán adott elő Muraközy Balázs. A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadássorozat témája az élen járó energetikai innovációk, illetve az energetikai szektorban zajló átalakulások („energy transition”) voltak. Balázs előadásában az innováció fogalmáról és elméletéről, valamint az energetikai innovációk hatására folyamatos kihívásokkal küzdő tudományos módszertani keretről beszélt, amellyel az energetikai piacokat elemezni szoktuk.

Az előadás diasora elérhető itt.

Muraközy Balázs előadása az MTA Számítógépes támogatású társadalomtudomány című konferenciáján

2017. november 14-én Muraközy Balázs, a kutatócsoport vezetője, „Gépi tanulás, predikció és okság a társadalomtudományokban” címmel tartott előadást az MTA Számítógépes támogatású társadalomtudomány elnevezésű egy napos konferenciáján. Az előadások során, a felkért szakértők a nagy adatigényű számítástechnikai módszerek társadalomtudományi felhasználásának különböző vonatkozásait elemezték saját tudományterületük szemszögéből, egyszersmind tudományközi kapcsolódási pontokat keresve. Muraközy Balázs prezentációjában arra kereste a választ, hogy vajon a gépi tanulás és a big data szemlélet fel fogja-e váltani a „hagyományos” közgazdasági, ökonometriai modellezést. Előadásának fő üzenete az volt, hogy az új módszerek nem teszik feleslegessé az ökonometriát, hanem a két szemlélet erősen kiegészíti egymást, az elemzések során szükség van a két szemlélet együttes alkalmazására.

Bisztray Márta a „Forschungsschwerpunkt Internationale Wirtschaft (FIW)“ nemzetközi kereskedelemről szóló kutatói konferenciáján

Idén novemberben 10. alkalommal került megrendezésre a bécsi „FIW” konferencia, melynek célja, hogy egybegyűjtse a nemzetközi kereskedelem témáival foglalkozó kutatókat és lehetőséget biztosítson számukra munkájuk bemutatására. Bisztray Márta a Békés Gáborral közösen írt “Jönnek majd a baráti vállalatok? – FDI hálózati hatások Közép-Európában” című műhelytanulmányt mutatta be prezentációjában. A szerzők megvizsgálják, hogy a kapcsolódó cégek – ugyanabból az üzleti csoportból, illetve hasonló háttérrel –gyakrabban választanak-e közeli telephelyeket a beruházásaikhoz. Közép-kelet-európai beruházások mintázatai alapján azt a következtetést vonják le, hogy valóban van egy ilyen tendencia a kapcsolódó vállalatok körében.

Bisztray Márta előadása a European Trade Study Group (ETSG) éves konferenciáján Firenze-ben

2017 szeptemberében a VSVK kutatócsoport tagja, Bisztray Márta részt vett az ETSG által minden évben megrendezésre kerülő rangos nemzetközi kereskedelmi konferencián. Az ETSG egy olyan fórum, amit a nemzetközi kereskedelem témáival foglalkozó kutatók számára hoztak létre. Bisztray Márta a Koren Miklóssal és Szeidl Ádámmal való közös munkáját mutatta be a prezentációjában. A tanulmány, mely a „Hogyan tanulnak egymástól importálni a vállalatok” („Learning to Import from Your Peers”) címet viseli, az import-tudás vállalatok közötti tovagyűrűzését („import knowledge spillover”) vizsgálja. Bisztray a prezentációja során rávilágított arra, hogy kimutatható a tudásáramlás szerepe az importtal kapcsolatos döntésekben. Ez újabb bizonyítékul szolgál arra, hogy a vállalatok által alkotott földrajzi és üzleti hálózatok fontos szerepet játszanak a jó üzleti gyakorlat terjedésében.

Tanulmány a referencia-függő álláskeresésről a Quarterly Journal of Economics hasábjain

Referencia-függő álláskeresés Magyarországon címmel jelent meg, a Quarterly Journal of Economics 2017 novemberi számában Stefano DellaVigna, Lindner Attila, Reizer Balázs és Johannes F. Schmieder által írt tanulmány. A szerzők által épített modell megmutatja, hogy hogyan változnak az álláskeresők preferenciái a referencia pontjuk módosulásával. Az általuk javasolt modell azt bizonyítja, hogy a frissen munkanélkülivé vált egyének kezdetben nagyobb erőfeszítéssel keresnek állást, azonban idővel alkalmazkodnak az alacsonyabb jövedelmi szintjükhöz és ezzel párhuzamosan az álláskeresésbe fektetett erőfeszítéseiket is csökkentik. Továbbá a tanulmány azt is vizsgálja, hogy ugyan kezdetben a munkanélküli segélyek csökkentése újra felpörgeti az álláskeresés intenzitását, azonban egy bizonyos idő után az álláskeresők alkalmazkodnak az új jövedelmszintjükhöz, ami újra visszavesz az erőfeszítéseik mértékéből. A modell bizonyításához egy 2005-ös magyarországi munkanélkülieket érintő reformot használnak.

Az eredményeik a referencia pontok lassú adaptálódását és jelentős türelmetlenséget mutatnak, amely leginkább az egyének jelenbeli elfogultságát (present-bias) tükrözi.

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Hogyan tudnának a taxisofőrök kevesebb munkával többet keresni? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ adhat a viselkedési közgazdaságtan, amelynek legismertebb kutatója a közgazdasági Nobel-emlékdíjat hétfőn elnyert Richard H. Thaler. Az általa művelt tudományterület fejlődését a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent cikkben Muraközy Balázs, a VSVK kutatócsoport vezetője, tekintette át a Nobel-díj bizottság által összeállított anyagok alapján.

 

 

 

Bisztray Márta a közgazdasági Nobel-díjasok és fiatal kutatók találkozóján Lindauban

Idén augusztusban 6. alkalommal került megrendezésre Lindauban a közgazdasági Nobel-díjasok és a fiatal kutatók egyhetes találkozója. Bisztray Márta az MTA KRTK ajánlásával, fiatal közgazdászok globális versenyében nyerte el a részvételi lehetőséget. Különleges élményt jelentett a 16 Nobel-díjas előadásainak, aktuális közgazdasági kihívásokkal foglalkozó panelbeszélgetéseinek meghallgatása, de lehetőség volt a velük való személyes beszélgetésre is, illetve a többi fiatal közgazdásszal történő eszmecserére. A lindaui találkozó célja, hogy kapcsolatot teremtsen a világ minden tájáról érkező fiatal közgazdászok között, valamint ösztönözze a Nobel-díjasok és a fiatal generáció közötti párbeszédet.

Az előadásokról és panel beszélgetésekről készült videók itt tekinthetők meg.

A VSVK kutatói is a nyertesek között az NKFIH témapályázatán

Kutatócsoportunk tagjainak projektje is támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) idei pályázatán. A résztvevő kutatók (Muraközy Balázs, Lindner Attila, Molnár György és Reizer Balázs) nyertes pályázatának címe “Alacsony képzettségűek foglalkoztatása Magyarországon”, amelyben a következő témákkal foglalkoznak: (1) a kereskedelmi sokkok hatása az alacsony képzettségű dolgozók foglalkoztatottságára és a kereseti kilátásaira Magyarországon; (2) a kapcsolat innováció, foglalkoztattság és bérek között; (3) a minimálbér hatása a versenyképességre és a vállalati exportra; (4) a minimálbér hatása a cégtulajdonosokra és fogyasztókra; illetve (5) kiszorító hatással van-e a közmunka a foglalkoztatottságra és vállalkozásokra a versenyszférában.