Csoportunk jelenleg a vállalaton belüli innovációs tevékenység és egyenlőtlenség kapcsolatát elemzi. A kutatás eddigi eredményeit mutatta be Muraközy Balázs a University College London szemináriumán november végén, ahol arról beszélt előadásában, hogy milyen új módokon definiálható a vállalatok innovációs tevékenysége és ezek milyen szerepet játszanak a vállalaton belüli egyenlőtlenségek kialakulásában. Egyik újítása a kutatásnak, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett K+F innováció hatását vizsgálja, hanem az EU innovációs kérdőíve által megkülönböztetett alacsony és magas újdonság tartalmú innovációkat is, melyeket cégszintű adatokon elemzünk. Az eredmények szerint mind az egyetemet végzett dolgozók számát, mind az általuk megkeresett bért növeli a vállalat bármely típusú innovációs tevékenysége, ezzel növelve a végzettséghez köthető egyenlőtlenséget. A prezentáció angol nyelven itt érhető el.

Korábbi posztunkban beszámoltunk arról, hogy Bisztray Márta, Koren Miklóssal és Szeidl Ádámmal írt közös tanulmánya megjelent a Journal of International Economics folyóiratban. Ez a kutatás most a Voxeu figyelmét is felkeltette. A blogra született bejegyzésben azt járják körbe, hogy a vállalatok közti kapcsolatok milyen mértékben segítik az importtevékenység bővülését, és ez mennyiben járul hozzá az importösztönző politikák (pl. a WTO törekvései) eredményességéhez. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a vállalatok kereskedelmi döntéseire jelentős hatással van a szomszédaik korábbi kereskedelmi tapasztalata, vagyis ha egy irodaépületen belül valamelyik vállalat importál egy adott országból, nagyobb eséllyel kezdenek el a többiek is ugyanonnan importálni. Ugyanez elmondható, ha import tapasztalattal rendelkező menedzserek egyik vállalattól a másikhoz “igazolnak”. Ez a hatás erősebb a termelékeny cégek esetén, és ott, ahol több a tapasztalt szomszéd, ami a vállalati klaszterek előnyeit mutatja.

A tanulmány itt, a blogjegyzés pedig itt olvasható angol nyelven.

Szeptemberben megjelent Bisztray Márta, Koren Miklós és Szeidl Ádám új tanulmánya, ami a tudás továbbgyűrűzését vizsgálja magyar importáló vállalatok adatain. A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szomszédos vagy kapcsolódó vállalatok korábbi országspecifikus importtapasztalatai segítenek-e egy új importpiacra való belépésben. Az eredmények azt mutatják, hogy több mint kétszeresére nő annak a valószínűsége, hogy egy cég elkezd egy adott országból importálni, ha a vállalat közvetlen szomszédja vagy valamely menedzserének az előző cége korábban már importált ugyanabból az országból. Ez a hatás erősebben figyelhető meg nagyobb és termelékenyebb vállalatok esetén. Egy egyszerű modell segítségével a cikk azt is bemutatja, hogy egy importösztönző politika közvetett hatásai lényegesen nagyobbak lesznek akkor, ha az célzottan olyan vállalatokra irányul, melyeknek sok és termelékeny szomszédjuk van. A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a vállalati klaszterek jelentős szerepet játszanak a hatékony üzleti működés elősegítésében.

A tanulmány megjelent a Journal of  Informational Economics újságban, itt érhető el angolul.

Az ERSA (European Regional Science Association) egy nemzetközi csoport, akik a különböző regionális tudományok összekapcsolásában segítenek. Az éves konferencia mellett szerveznek nyári egyetemet és éves szinten díjazzák a kiemelkedő tudósokat.
Az idei találkozón Márti  két tanulmányát is előadta. Az egyik arról szól, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt. Másik tanulmányában arra keresi a választ, hogy hogyan hat a nagy külföldi gyárak bezárása a környékükön tevékenykedő cégekre. A prezentáció angol nyelven megtekinthető itt.

A szeptember 13-15-én megrendezésre került 30. EALE konferencián csoportunk tagja Reizer Balázs is részt vett. A konferencián munkagazdaságtan témában mutattak be tanulmányokat. Balázs tanulmányában (Pető Ritával közösen) azt vizsgálják, hogy miért lehet, hogy a nők kisebb készség intenzitású feladatokat kapnak a munkahelyükön. A prezentáció angol nyelven elérhető itt.

Az ETSG (European Trade Study Group) éves konferenciája ma már a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi konferencia a világon. Minden évben máshol rendezik, ahol a terület kimagasló kutatói előadják aktuális munkáikat. Idén Varsóban, mint már a korábbi években is, csoportunkból Bisztray Márta adott elő. Prezentációjában azt vizsgálta, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt.

Nyertes pályázatunknak köszönhetően bekerültünk az Európai Bizottság által hirdetett Horizont 2020 projekt MICROPOD csapatába. Csoportunk, Európa legjobb kutatóintézetei társaságában (Bocconi, Halle Institute, Paris School of Economics, University College London), arra keresi a választ, hogy miért tapasztalunk lassuló termelékenységi növekedést a fejlett országokban. Vizsgáljuk a projekt során azt is, hogy jól mérjük-e a növekedést és értjük-e valójában a mögötte rejlő folyamatokat, a globalizáció és a technológiai változások hatását. Illetve megpróbáljuk azt is felderíteni, hogy a jelenlegi policy környezet megfelelő-e az új termelékenységi környezetben. A mi csoportunk feladata, hogy a Magyarországon egyedülállóan jó minőségű, kapcsolt mikro-adatokon segítségével kapjunk pontosabb képet a termelékenység növekedésről. A kutatás 2019 januárjában kezdődik és három év az időtartama.

Nagy örömünkre, kutatócsoportunk ötéves tevékenységét és szakmai záróbeszámolóját az MTA illetékes szakbizottsága és az AKT kiváló színvonalúnak minősítette. Ennek köszönhetően csoportunkat az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetben véglegesítették. A Lendület programunk és a záróbeszámoló itt tekinthető meg.

Hamarosan megjelenik Vonnák Dzsamila Why do firms default on their foreign currency loans? The case of Hungary [Miért vállnak nemteljesítővé devizahiteleiken a vállalatok? Egy magyar esettanulmány] című tanulmánya a Journal of International Money and Finance című nemzetközi folyóiratban.

A szerző egy, a teljes magyar vállalati szektort lefedő hiteladatbázist használva azt vizsgálja, hogy a válság alatt mitől váltak nemfizetővé a devizahiteles vállalatok. Különválasztja a devizadenomináció hatását, valamint az összetételhatást, vagyis azt, hogy nagyon különbözőek az egyes devizában eladósodott vállalatok. A tanulmány megmutatja, hogy a devizadenomináció jelentősen rontott a fizetőképességen, azonban a szelekció hatása is jelentős volt. Sok esetben az eleve kevésbé hitelképes vállalatok adósodtak el devizában, akiknek fizetési képességét a válság alatti devizasokkok tovább rontották.  Ugyanakkor számos kevésbé kockázatos, a devizasokkokra felkészült vállalat is vett fel devizahitelt.  Tehát nem önmagában a devizahitelezés intézménye a felelős a magas nemfizetési arányért, inkább a hitelfelvevők jellemzőit kell alaposabban megvizsgálni.