2019 Június 6-7 között került megrendezésre a 16. éves F.R.E.I.T konferencia ahol kutatócsoportunkból Bisztray Márta és Muraközy Balázs is előadott. FREIT (Forum for Research in Empirical International Trade) egy olyan nemzetközi ernyőszevezet, amely az empirikus nemzetközi gazdálkodáshoz kapcsolódó kutatásokat köti össze. A szervezet 5 különböző konferenciát is szervez ezen témákban.

Míg Márti előadásában arról beszélt, milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban, Balázs előadásában a vállalatok nemzetközi kockázatvállalásának módjáról, lehetséges piacairól és a menedzsment attribútumai közötti kapcsolatokról volt szó.

Megjelent Radnai Márton, Bóta Nikolett és Vonnák Dzsamila: Banki tőkemegfelelési kézikönyv című könyvének második kötete. A kézikönyv a bankok tőkekövetelményre vonatkozó szabályozását mutatja be, különös tekintettel a Magyarországra vonatkozó előírásokra. A banki szabályzás célja, hogy a bankokat kockázataik megfelelő kezelésére késztesse. Ennek egyik eszköze a tőkemegfelelés, azaz a banki tőke minimumának a meghatározása. Ellentétben a hagyományos vállalatokkal – ahol a tőke finanszírozási szerepe hangsúlyos – a bankok esetén a tőke elsősorban biztonsági szerepet tölt be, feladata az eszköz oldali veszteségek következményei elleni védelem. A tőkemegfelelésre vonatkozó szabályok részletesen meghatározzák, hogy mennyi és milyen tőkét kell a bankoknak tartalékolniuk a váratlan veszteségek fedezésére. A kézikönyv ezt a témát járja körül, magyarázatokkal, példákkal segíti az előírások megértését. Ez a kötet a korábbi, első kötet megjelenése óta eltelt változásokat foglalja össze.

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet „Lendület” Vállalati Stratégia és Versenyképesség kutatócsoportja kutatási asszisztenst keres.

A pozícióról bővebben itt lehet olvasni.

A jelentkezési határidő április 8.

Elérhetővé vált az EU honlapján a csoportunk által készített tanulmány. A 200 oldalas jelentés a magyarországi termelékenységgel és növekedéssel foglalkozik.

Magyar mikroadatokon végzett elemzésekkel kaptunk mélyebb képet a hazai termelékenység kihívásairól és a csökkenő növekedés okairól. Elsőként, nemzetközi viszonylatba helyeztük az itthoni átlagbeli trendeket, majd megnéztük az itthoni termelékenység eloszlásának változását is.

Foglalkoztunk még az iparágak, illetve a cégek közötti erőforrás reallokációval is, valamint megvizsgáltuk a foglalkoztatottság alakulását a vizsgált cégeken belül. Külön fejezet szól a kiskereskedelmi szektor sajátosságairól.

Az Európai Bizottság nemrég megjelent Magyarországról szóló jelentése is erősen támaszkodik a tanulmányunkra versenyképességet taglaló fejezetében. Ez szintén angol nyelven itt érhető el.

Február végén jelent meg az Európai Bizottság jelentése Magyarországról. A riport átfogó gazdasági képet alkot hazánkról és fejlődési ajánlásokat is tesz. Az egyik fontos reform, amit szükségesnek tart a jelentés a versenyképesség és a befektetések fellendítése, azon belül is az intellektuális tőke növelése.

Az erről szóló fejezet nagyban támaszkodik a csoportunk által készített tanulmányra. Ebből kiderül, hogy a termelékenység lassan növekszik és a külföldi tulajdonú vállalatok továbbra is jóval termelékenyebbek, mint a hozzájuk hasonló magyar vállalatok. Bár az alacsony kamatok és a növekvő gazdaság miatt a befektetések száma is egyre növekszik, sajnos az intellektuális tőkebefektetések aránya továbbra is az EU átlag alatt marad.

Az innováció mértéke is elmarad az EU átlaghoz képest, ennek jelentős része nagy külföldi tulajdonú vállalatokba összpontosul, akiket a kormányzat állami forrásból támogat. Eközben az állami innováció a GDP 0,49 százalékáról lecsökkent 0,35 százalékra (EU átlag 0,7%).

Külön keretes írásban szerepel tanulmányunk zombi cégekről szóló írása. Ezek olyan cégek, akik nem növekednek, de mégis egyfajta élőhalottként tovább élnek. Ők nagyban befolyásolják egy ország összesített termelékenységi mutatóit. Magyarországon ezek a cégek tették ki a foglalkoztatottak 10-15 százalékát és az összes cég nagyjából 6 százaléka volt zombi 2012-ig. Ezután csökkent a számuk, mivel a kormányzat kiváltotta a hiteleiket kedvező feltételekkel, de a tapasztalat szerint ez csak időt nyer nekik, nem segít a hatékony növekedés pályájára állni.

A Bizottság jelentése angol nyelven itt olvasható.

Február 23-án Muraközy Balázs volt a G7 heti podcastjának vendége. Balázs beszélt az hazai innováció kihívásairól, a magyar vállalatok versenyképességéről az Akadémia helyzetéről és arról, hogy vajon átveszi-e a mesterséges intelligencia az ökonométerek helyét. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

December 13-15 között rendezték meg a AASLE (Asian and Australian Society of Labour) 2018-as konferenciáját Szőulban. Balázs a rugalmas béreket nyújtó vállalatokról beszélt előadásában. A rugalmas bérek vizsgálata azért fontos, mert sok ember legalább részben rugalmas bérezésben részesül. Ezt egyrészt ösztönzésre használják a vállalatok, de felmerül a kérdés, hogy bevétel csökkenés esetén a lefelé rugalmas bérek segíthetnek-e megőrizni a munkavállalók állását?

Magyar kapcsolt munkaadó és munkavállalói mikroadatok segítségével vizsgálta a rugalmas bér összefüggéseit a vállalat teljesítményével, elsődlegesen a bevételekkel. Illetve annak is utána járt, hogy mik határozzák meg a rugalmas bérek alakulását.

A kutatásból kiderül, hogy a rugalmas béreket nyújtó vállalatok nagyobbak, produktívabbak és kevésbé volatilis a növekedési ütemük. A bérek rugalmas része pedig valóban együtt mozog a vállalat bevételváltozásaival. Ellenben az adatokból az látszik, hogy bevétel jelentős csökkenése vagy válság esetén sajnos ezek a cégek is úgy reagálnak, mint a nem rugalmas béreket kínálók és elbocsájtják az alkalmazottjaikat.

Az előadás angol nyelven itt olvasható.

Megjelent a Világbank kiadványa a magas növekedésű vállalatokról (HGF), amely 11 ország tapasztalataira épít. Ezek közül az egyik Magyarország, ahol Muraközy Balázs (Francesca de Nicolaval és Shawn W. Tannal közös) 2018-ban megjelent High-Growth Firms in Hungary (Magas növekedésű vállalatok Magyarországon) tanulmányát vették alapul.

A kiadvány egyik fontos megállapítása, hogy a HGF-ek nem csak növelik a munkalehetőségeket és a kibocsátást, de pozitív tovagyűrűző hatást váltanak ki más vállalatok irányába az innováción és a kapcsolataikon keresztül. Ellenben arra is rámutatnak, hogy ezek a cégek nem tudják sokáig megőrizni magas növekedési ütemüket. Ezért policy szempontból fontosabb a már magas növekedést elért cégeket segítése a növekedés fenntartásában, mint potenciális HGF-ek keresése és támogatása.

Balázsék tanulmánya teljes mértékben alátámasztja a fenti megállapításokat. Ők magyar mikroadatokon elemezték a vállalatok növekedését és arra jutottak, hogy létezik a fent leírt tovagyűrűző hatás, amiből a közepes növekedésű vállalatok is profitálhatnak. Az adatokon az látszik, hogy amelyik iparágban több a HGF ott a többi vállalat is gyorsabban növekszik, mint más iparágak hasonló vállalatai.

A Világbank kiadványa itt érhető el, míg Balázsék tanulmánya itt.

Előző bejegyzésünkben írtuk róla, hogy csoportunk az innováció és béregyenlőtlenségek kapcsolatát vizsgáló projektje nemrég a University College London szemináriumán került előadásra. Eredményeinket ezúttal az American Economic Assocation (AEA) éves konferenciáján, Atlantában is ismertette Muraközy Balázs. Az előadást a Stanford Egyetem közgazdásza, Nick Bloom véleményezte.

Az American Economic Association egy több mint 130 éves társaság, amely 20,000-nél is több közgazdaságtani szakértőt egyesít magában. Az egyik legnevesebb intézményként céljuk, hogy minél szélesebb szakmai körben megbeszéljék és segítsék a közgazdaságtani kutatások fejlődését és publikálását. Az AEA folyóiratai a legmagasabb impaktfaktorú közgazdaságtani újságok közé tartoznak, ezért is kiemelkedő eredmény a konferenciájukra eljutni.

Ezen felül az a megtiszteltetés érte csoportunkat, hogy egyik tagunk, Lindner Attila felkérést kapott egy teljes szekció megszervezésére az idei konferencián. Ő volt felelős az Innovation and Inequality: The Role of Firms szekcióért, ahol Balázs is előadott.

Az előadás arról szólt, hogy milyen új módokon definiálható a vállalatok innovációs tevékenysége és ezek milyen szerepet játszanak a vállalaton belüli egyenlőtlenségek kialakulásában. Egyik újítása a kutatásnak, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett K+F innováció hatását vizsgálja, hanem az EU innovációs kérdőíve által megkülönböztetett alacsony és magas újdonság tartalmú innovációkat is, melyeket cégszintű mikro adatokon elemzünk. Az eredmények szerint mind az egyetemet végzett dolgozók számát, mind az általuk megkeresett bért növeli a vállalat bármely típusú innovációs tevékenysége, ezzel növelve a végzettséghez köthető egyenlőtlenséget. A prezentáció angol nyelven itt érhető el.