EFIGE

Az EFIGE (European Firms in a Global Economy) hét európai kutatóintézet közös projektje, amely az Európai Bizottság Kutatás és Innováció főigazgatósága támogatásával készült, a Bruegel koordinálásával. A projekt célkitűzése annak vizsgálata, hogy milyen hatással van a globalizáció az európai vállalatokra. A projekt 2008 szeptembere és 2012 augusztusa között futott, amelynek keretében 2010 elején kérdőíves adatgyűjtésre került sor hét európai országban (Ausztria, Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország). Az információk döntő többsége az utolsó elérhető üzleti évről (2008) szóló keresztmetszeti adatokból származik, és ezt egészítik ki a vállalat 2007-09 közötti tevékenységére vonatkozó kérdések.

Az adatbázis kvalitatív és kvantitatív információk széles körét tartalmazza. A felmérés a vállalatok nemzetközi tevékenységeire (export, import, outsourcing, FDI, stb.) összpontosít, de az adatok számos más témakörre is kiterjednek, mint például a beruházásokra, K+F-re, innovációra, tulajdonosi szerkezetre, vállalatkormányzásra, munkaerő-összetételre, pénzügyi kérdésekre, árazásra, illetve a vállalatok válságra adott reakcióira. A változók teljes száma megközelítőleg 150-re tehető.

A reprezentatív mintában a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóipari vállalatok szerepelnek, iparág, régió és méret szerint rétegezve. A nagyvállalatok a nemzetgazdaságra gyakorolt jelentőségükre tekintette túlreprezentáltak a mintában. A végleges adatbázis több mint 2200 céget tartalmaz az Egyesült Királyságból, 3000 céget Franciaországból, Németországból, Olaszországból és Spanyolországból, valamint nagyjából 500 céget Ausztriából és Magyarországról.

Az EFIGE adatbázishoz való hozzáférésről itt érhető el információ. A publikusan elérhető verzió a területen megszokott gyakorlatnak megfelelően anonimizált, míg a projektben résztvevők számára hozzáférhető a teljes verzió is, amely összekapcsolható a Bureau van Dijk „Amadeus” vállalati paneladatbázisával, amellyel így lehetőség nyílik mind a validációra, mind vállalatspecifikus termelékenységi mérőszámok becslésére.

Az EFIGE adatbázis részletesebb leírásához lásd (angol nyelven):

Altomonte, Carlo & Tommaso Aquilante (2012). The EU-EFIGE/Bruegel-Unicredit dataset. Bruegel Working Paper 753.

fDi Markets

Az fDi Markets egy online adatbázis, amelyet a Financial Times Ltd. fDi Intelligence divíziója kezel és a határokon átívelő zöldmezős beruházásokat követi világszerte, minden iparágra és országra kiterjedően. Az adatbázis a beruházások idejéről, helyéről, iparágáról és pénzügyi értékéről, illetve a beruházás által létrehozott munkahelyek számáról tartalmaz friss információkat a médiában megjelenő bejelentések alapján. Az anyacég és a beruházásban részt vevő helyi vállalat elhelyezkedését települési szintű pontossággal állapítják meg. Továbbá, az fDi Markets adatbázis a beruházások céljáról és piaci orientációjáról is szolgáltat információt. Az adatbázis olyan módon épül fel, hogy egy már létező beruházás mindenfajta későbbi bővítése külön megfigyelésnek számít.

A VSVK kutatócsoport érdeklődése a fDi Markets adatbázison belül az EU 28 tagországában működő és azokban beruházó cégekkel kapcsolatos információkra terjed ki, 2003-tól kezdve. (2015 júniusáig a releváns megfigyelések száma mintegy 22900 beruházási projektet tett ki.) AZ EU-28 minta 8894 különböző anyacéget és 11751 eltérő helyi beruházó vállalatot számlál 36 iparágból. Az adatbázis emellett 269 alágazat és 17 tevékenység szintjén is tartalmaz FDI-ra vonatkozó jellemzőket.

Az fDi Markets adatbázis részletesebb leírásához és az “Amadeus” adatbázissal való összekapcsolásáról lásd (angol nyelven):

Békés Gábor & Bisztray Márta (2016). FDI Investors and their investments – firm level investigations with EU28 data: Data description with an example. Kézirat. MTA KRTK KTI.

Magyar ingatlanértékesítések

A NAV által gyűjtött ingatlanértékesítési adatbázis Magyarország egészére kiterjed és a 2000-2014 közötti időszakra tartalmaz adatokat. Az adatbázis – az egyes ingatlanok elhelyezkedésétől függően – tartalmazza a vásárlás évét és a tranzakciós dokumentumban rögzített értékét, az alapterületet, a telekméretet, az ingatlan típusát (családi ház, sorház, társasház, lakás) és elhelyezkedését (irányítószám alapján). Emellett bizonyos ingatlanokra az adatbázis számos tovább leíró változókat is tartalmaz, úgymint szobák száma, van-e erkély, építés éve, stb. – jóllehet, ezeknek a változóknak a gyakorlati haszna korlátozott a hiányos kitöltés miatt.

A VSVK kutatócsoport által végzett elemzésekhez az adatbázison számos szűrési technikát alkalmaztunk a hibás adatfelvételből származó kiugró értékek kezelésére.

Az adatbázis részletesebb leírásához lásd (angol nyelven):

Békés Gábor, Horváth Áron & Sápi Zoltán (2016). Housing prices – Hungarian micro data. Kézirat. MTA KRTK KTI.

Magyar közúti elérési adatbázis

Az adatbázis, amelyet a Terra-Laky Kft. készített a VSVK kutatócsoportnak, a magyarországi közúthálózati kapcsolatokról tartalmaz információkat. Minden település- és budapesti kerületpár esetében (ez nagyjából 10,1 millió párt, avagy egy 3178*3178 méretű mátrixot jelent) tartalmazza a legrövidebb út – autóval megtehető – időtartamát, teljes hosszát és az úttípus szerinti lebontását, illetve a használt utak sorba rendezett listáját. Az adatbázis az 1996, 2000, 2005, 2010, 2013, 2014 és 2015-ös éveket fedi le. Az vizsgált időszak egy fontos trendje, hogy míg az átlagos utazási idő csökkent, addig a legrövidebb utak átlagos hossza kissé emelkedett. Ez főként az autópályák és autóutak megépítésével magyarázható.

Az optimális utak kiszámítása nem aktuális közlekedési adatokból, hanem egy, az adott évre vonatkozó, közúthálózati adatok alapján optimalizáló algoritmussal történt. Az adatok minőségének javítása érdekében az eredeti adatbázisban szereplő útvonalakat két online útvonaltervező, illetve egy GPS-alapú alkalmazás által generált útvonalakkal összevetve ellenőriztük. Az adatbázis legfőbb előnye hasonló, útvonaltervező felületekről letöltött adatokkal szemben az időbeli változásokat is tartalmazó panelstruktúra. Ez lehetővé teszi az infrastrukturális beruházások munkaerő- és ingatlanpiacokra gyakorolt hatásainak elemzését.

Az elérési adatok kiegészülnek egy, a települések útvonal-tervezési algoritmus során használt és az ábrázoláshoz szükséges koordinátáit tartalmazó listával (a súlyponthoz legközelebbi közúti csomópont vagy egyértelműen a legfontosabb központi csomópont). Ezen felül az adatbázishoz hozzákapcsoltuk 1995 és 2015 között épített utakkal kapcsolatos adatokat is.

Az adatbázis részletesebb leírásért lásd:

Békés Gábor & Sápi Zoltán (2016). Települések közötti közúti elérési viszonyok 1996-2015. Kézirat. MTA KRTK KTI.