Reizer Balázs Szöulban adott elő

December 13-15 között rendezték meg a AASLE (Asian and Australian Society of Labour) 2018-as konferenciáját Szőulban. Balázs a rugalmas béreket nyújtó vállalatokról beszélt előadásában. A rugalmas bérek vizsgálata azért fontos, mert sok ember legalább részben rugalmas bérezésben részesül. Ezt egyrészt ösztönzésre használják a vállalatok, de felmerül a kérdés, hogy bevétel csökkenés esetén a lefelé rugalmas bérek segíthetnek-e megőrizni a munkavállalók állását?

Magyar kapcsolt munkaadó és munkavállalói mikroadatok segítségével vizsgálta a rugalmas bér összefüggéseit a vállalat teljesítményével, elsődlegesen a bevételekkel. Illetve annak is utána járt, hogy mik határozzák meg a rugalmas bérek alakulását.

A kutatásból kiderül, hogy a rugalmas béreket nyújtó vállalatok nagyobbak, produktívabbak és kevésbé volatilis a növekedési ütemük. A bérek rugalmas része pedig valóban együtt mozog a vállalat bevételváltozásaival. Ellenben az adatokból az látszik, hogy bevétel jelentős csökkenése vagy válság esetén sajnos ezek a cégek is úgy reagálnak, mint a nem rugalmas béreket kínálók és elbocsájtják az alkalmazottjaikat.

Az előadás angol nyelven itt olvasható.

A magyar HGF-ekről ír Muraközy Balázs a Világbank legújabb kiadványában

Megjelent a Világbank kiadványa a magas növekedésű vállalatokról (HGF), amely 11 ország tapasztalataira épít. Ezek közül az egyik Magyarország, ahol Muraközy Balázs (Francesca de Nicolaval és Shawn W. Tannal közös) 2018-ban megjelent High-Growth Firms in Hungary (Magas növekedésű vállalatok Magyarországon) tanulmányát vették alapul.

A kiadvány egyik fontos megállapítása, hogy a HGF-ek nem csak növelik a munkalehetőségeket és a kibocsátást, de pozitív tovagyűrűző hatást váltanak ki más vállalatok irányába az innováción és a kapcsolataikon keresztül. Ellenben arra is rámutatnak, hogy ezek a cégek nem tudják sokáig megőrizni magas növekedési ütemüket. Ezért policy szempontból fontosabb a már magas növekedést elért cégeket segítése a növekedés fenntartásában, mint potenciális HGF-ek keresése és támogatása.

Balázsék tanulmánya teljes mértékben alátámasztja a fenti megállapításokat. Ők magyar mikroadatokon elemezték a vállalatok növekedését és arra jutottak, hogy létezik a fent leírt tovagyűrűző hatás, amiből a közepes növekedésű vállalatok is profitálhatnak. Az adatokon az látszik, hogy amelyik iparágban több a HGF ott a többi vállalat is gyorsabban növekszik, mint más iparágak hasonló vállalatai.

A Világbank kiadványa itt érhető el, míg Balázsék tanulmánya itt.

Muraközy Balázs előadása az American Economic Association konferenciáján

Előző bejegyzésünkben írtuk róla, hogy csoportunk az innováció és béregyenlőtlenségek kapcsolatát vizsgáló projektje nemrég a University College London szemináriumán került előadásra. Eredményeinket ezúttal az American Economic Assocation (AEA) éves konferenciáján, Atlantában is ismertette Muraközy Balázs. Az előadást a Stanford Egyetem közgazdásza, Nick Bloom véleményezte.

Az American Economic Association egy több mint 130 éves társaság, amely 20,000-nél is több közgazdaságtani szakértőt egyesít magában. Az egyik legnevesebb intézményként céljuk, hogy minél szélesebb szakmai körben megbeszéljék és segítsék a közgazdaságtani kutatások fejlődését és publikálását. Az AEA folyóiratai a legmagasabb impaktfaktorú közgazdaságtani újságok közé tartoznak, ezért is kiemelkedő eredmény a konferenciájukra eljutni.

Ezen felül az a megtiszteltetés érte csoportunkat, hogy egyik tagunk, Lindner Attila felkérést kapott egy teljes szekció megszervezésére az idei konferencián. Ő volt felelős az Innovation and Inequality: The Role of Firms szekcióért, ahol Balázs is előadott.

Az előadás arról szólt, hogy milyen új módokon definiálható a vállalatok innovációs tevékenysége és ezek milyen szerepet játszanak a vállalaton belüli egyenlőtlenségek kialakulásában. Egyik újítása a kutatásnak, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett K+F innováció hatását vizsgálja, hanem az EU innovációs kérdőíve által megkülönböztetett alacsony és magas újdonság tartalmú innovációkat is, melyeket cégszintű mikro adatokon elemzünk. Az eredmények szerint mind az egyetemet végzett dolgozók számát, mind az általuk megkeresett bért növeli a vállalat bármely típusú innovációs tevékenysége, ezzel növelve a végzettséghez köthető egyenlőtlenséget. A prezentáció angol nyelven itt érhető el.

Muraközy Balázs előadása a UCL szemináriumán

Csoportunk jelenleg a vállalaton belüli innovációs tevékenység és egyenlőtlenség kapcsolatát elemzi. A kutatás eddigi eredményeit mutatta be Muraközy Balázs a University College London szemináriumán november végén, ahol arról beszélt előadásában, hogy milyen új módokon definiálható a vállalatok innovációs tevékenysége és ezek milyen szerepet játszanak a vállalaton belüli egyenlőtlenségek kialakulásában. Egyik újítása a kutatásnak, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett K+F innováció hatását vizsgálja, hanem az EU innovációs kérdőíve által megkülönböztetett alacsony és magas újdonság tartalmú innovációkat is, melyeket cégszintű adatokon elemzünk. Az eredmények szerint mind az egyetemet végzett dolgozók számát, mind az általuk megkeresett bért növeli a vállalat bármely típusú innovációs tevékenysége, ezzel növelve a végzettséghez köthető egyenlőtlenséget. A prezentáció angol nyelven itt érhető el.

Bisztray Márta írása a Voxeun

Korábbi posztunkban beszámoltunk arról, hogy Bisztray Márta, Koren Miklóssal és Szeidl Ádámmal írt közös tanulmánya megjelent a Journal of International Economics folyóiratban. Ez a kutatás most a Voxeu figyelmét is felkeltette. A blogra született bejegyzésben azt járják körbe, hogy a vállalatok közti kapcsolatok milyen mértékben segítik az importtevékenység bővülését, és ez mennyiben járul hozzá az importösztönző politikák (pl. a WTO törekvései) eredményességéhez. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a vállalatok kereskedelmi döntéseire jelentős hatással van a szomszédaik korábbi kereskedelmi tapasztalata, vagyis ha egy irodaépületen belül valamelyik vállalat importál egy adott országból, nagyobb eséllyel kezdenek el a többiek is ugyanonnan importálni. Ugyanez elmondható, ha import tapasztalattal rendelkező menedzserek egyik vállalattól a másikhoz “igazolnak”. Ez a hatás erősebb a termelékeny cégek esetén, és ott, ahol több a tapasztalt szomszéd, ami a vállalati klaszterek előnyeit mutatja.

A tanulmány itt, a blogjegyzés pedig itt olvasható angol nyelven.

Új tanulmány a kereskedelem tovagyűrűző hatásáról

Szeptemberben megjelent Bisztray Márta, Koren Miklós és Szeidl Ádám új tanulmánya, ami a tudás továbbgyűrűzését vizsgálja magyar importáló vállalatok adatain. A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szomszédos vagy kapcsolódó vállalatok korábbi országspecifikus importtapasztalatai segítenek-e egy új importpiacra való belépésben. Az eredmények azt mutatják, hogy több mint kétszeresére nő annak a valószínűsége, hogy egy cég elkezd egy adott országból importálni, ha a vállalat közvetlen szomszédja vagy valamely menedzserének az előző cége korábban már importált ugyanabból az országból. Ez a hatás erősebben figyelhető meg nagyobb és termelékenyebb vállalatok esetén. Egy egyszerű modell segítségével a cikk azt is bemutatja, hogy egy importösztönző politika közvetett hatásai lényegesen nagyobbak lesznek akkor, ha az célzottan olyan vállalatokra irányul, melyeknek sok és termelékeny szomszédjuk van. A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a vállalati klaszterek jelentős szerepet játszanak a hatékony üzleti működés elősegítésében.

A tanulmány megjelent a Journal of  Informational Economics újságban, itt érhető el angolul.

Bisztray Márta előadása a ERSA Congress 2018 Corkon

2018. augusztus 28-29-én tartották Corkban az  54. ERSA Kongresszust, amelyen kutatócsoportunk tagja, Bisztray Márta is részt vett.

Az ERSA (European Regional Science Association) egy nemzetközi csoport, akik a különböző regionális tudományok összekapcsolásában segítenek. Az éves konferencia mellett szerveznek nyári egyetemet és éves szinten díjazzák a kiemelkedő tudósokat.
Az idei találkozón Márti  két tanulmányát is előadta. Az egyik arról szól, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt. Másik tanulmányában arra keresi a választ, hogy hogyan hat a nagy külföldi gyárak bezárása a környékükön tevékenykedő cégekre. A prezentáció angol nyelven megtekinthető itt.

Reizer Balázs a 30. EALE konferencián

A szeptember 13-15-én megrendezésre került 30. EALE konferencián csoportunk tagja Reizer Balázs is részt vett. A konferencián munkagazdaságtan témában mutattak be tanulmányokat. Balázs tanulmányában (Pető Ritával közösen) azt vizsgálják, hogy miért lehet, hogy a nők kisebb készség intenzitású feladatokat kapnak a munkahelyükön. A prezentáció angol nyelven elérhető itt.

Bisztray Márta előadása az ETSG varsói konferenciáján

Az ETSG (European Trade Study Group) éves konferenciája ma már a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi konferencia a világon. Minden évben máshol rendezik, ahol a terület kimagasló kutatói előadják aktuális munkáikat. Idén Varsóban, mint már a korábbi években is, csoportunkból Bisztray Márta adott elő. Prezentációjában azt vizsgálta, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt.