Bisztray Márta előadása az ETSG varsói konferenciáján

Az ETSG (European Trade Study Group) éves konferenciája ma már a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi konferencia a világon. Minden évben máshol rendezik, ahol a terület kimagasló kutatói előadják aktuális munkáikat. Idén Varsóban, mint már a korábbi években is, csoportunkból Bisztray Márta adott elő. Prezentációjában azt vizsgálta, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt.

Csoportunk új pályázatot nyert – H2020

Nyertes pályázatunknak köszönhetően bekerültünk az Európai Bizottság által hirdetett Horizont 2020 projekt MICROPOD csapatába. Csoportunk, Európa legjobb kutatóintézetei társaságában (Bocconi, Halle Institute, Paris School of Economics, University College London), arra keresi a választ, hogy miért tapasztalunk lassuló termelékenységi növekedést a fejlett országokban. Vizsgáljuk a projekt során azt is, hogy jól mérjük-e a növekedést és értjük-e valójában a mögötte rejlő folyamatokat, a globalizáció és a technológiai változások hatását. Illetve megpróbáljuk azt is felderíteni, hogy a jelenlegi policy környezet megfelelő-e az új termelékenységi környezetben. A mi csoportunk feladata, hogy a Magyarországon egyedülállóan jó minőségű, kapcsolt mikro-adatokon segítségével kapjunk pontosabb képet a termelékenység növekedésről. A kutatás 2019 januárjában kezdődik és három év az időtartama.

Kutatócsoportunkat véglegesítették!

Nagy örömünkre, kutatócsoportunk ötéves tevékenységét és szakmai záróbeszámolóját az MTA illetékes szakbizottsága és az AKT kiváló színvonalúnak minősítette. Ennek köszönhetően csoportunkat az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetben véglegesítették. A Lendület programunk és a záróbeszámoló itt tekinthető meg.

Tanulmány a devizahiteles vállalatok fizetési képességéről

Hamarosan megjelenik Vonnák Dzsamila Why do firms default on their foreign currency loans? The case of Hungary [Miért vállnak nemteljesítővé devizahiteleiken a vállalatok? Egy magyar esettanulmány] című tanulmánya a Journal of International Money and Finance című nemzetközi folyóiratban.

A szerző egy, a teljes magyar vállalati szektort lefedő hiteladatbázist használva azt vizsgálja, hogy a válság alatt mitől váltak nemfizetővé a devizahiteles vállalatok. Különválasztja a devizadenomináció hatását, valamint az összetételhatást, vagyis azt, hogy nagyon különbözőek az egyes devizában eladósodott vállalatok. A tanulmány megmutatja, hogy a devizadenomináció jelentősen rontott a fizetőképességen, azonban a szelekció hatása is jelentős volt. Sok esetben az eleve kevésbé hitelképes vállalatok adósodtak el devizában, akiknek fizetési képességét a válság alatti devizasokkok tovább rontották.  Ugyanakkor számos kevésbé kockázatos, a devizasokkokra felkészült vállalat is vett fel devizahitelt.  Tehát nem önmagában a devizahitelezés intézménye a felelős a magas nemfizetési arányért, inkább a hitelfelvevők jellemzőit kell alaposabban megvizsgálni.

Reizer Balázs előadása a SOLE éves találkozóján

2018. május 3-án és 4-én tartották Torontóban a Society of Labor Economists (SOLE) 23. Éves Találkozóját, amelyen kutatócsoportunk tagja, Reizer Balázs is részt vett.
A SOLE célja a munkagazdaságtani témájú tanulmányok népszerűsítése, valamint a munkagazdaságtan és munkagazdászok tudományhoz való hozzájárulásának növelése. A SOLE évente tart találkozót a társaság tagjainak részvételével, amelyen a tagok saját tanulmányaikat prezentálják és vitatják meg egymással.
Az idei találkozón Balázs a rugalmas bérek, foglalkoztattottság és hatékonyság kapcsolatáról szóló kutatásáról adott elő.

Az előadás angol nelvű diasora itt érhető el.

Új cikk a VoxEU-n a nemzetköziesedési módozatokról

A napokban jelent meg Békés Gábor és Muraközy Balázs új cikke a VoxEU.org oldalon. Az összefoglaló a kutatók közelmúltban publikált The ladder of internationalization modes: Evidence from European firms [Az európai vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai] című tanulmányának kivonata, ami a Review of World Economics folyóiratban fog megjelenni.

A globalizáció számos lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a külföldi vásárlóikat kiszolgálhassák és ez a cikk egy olyan keretrendszert mutat be, miszerint a nemzetköziesedési módok egy létraként képzelhetőek el, ahol a magasabb lépcsőfokok magasabb szintű termelékenységet és innovációt jelentenek. Ennek a létrának három fő foka van: közvetett exportálás,  közvetlen export és kiszervezés, illetve a nem termelőtevékenységet folytató FDI. Ezek a módozatok jelentős rugalmasságot biztosíthatnak a vállalatvezetőknek a különböző szabályozási sokkokhoz való alkalmazkodás során.

A VSVK kutatóinak tanulmánya a 2018. évi országjelentésben

Az elmúlt héten jelentek meg az Európai Bizottság 2018. évi országjelentései. A Magyarországra vonatkozó jelentés egyik háttérelemzésének alapját a Muraközy Balázs, Bisztray Márta és Reizer Balázs által írt Productivity differences in Hungary and Mechanisms of TFP-growth Slowdown [Termelékenységi különbségek Magyarországon és a teljes tényezőtermelékenység növekedésének lassulását előidéző mechanizmusok] című Európai Bizottságnak írt jelentéstervezet képezi.
A háttérelemzés a vállalatközi termelékenységi különbségeinek és a gazdaság dualitásának hatásait elemzi az elmúlt évtized lassú termelékenységnövekedésére vonatkozóan Magyarországon. Muraközy és szerzőtársai tanulmánya alapján az ágazaton belüli nagy és tartós termelékenységi különbségek két módon magyarázhatják az alacsony összesített termelékenység-növekedést. Egyfelől arról lehet szó, hogy az alacsony termelékenységű vállalkozások nem modernizálják technológiájukat annak érdekében, hogy felzárkózzanak termelékenyebb versenytársaikhoz. Másfelől, a tartós különbségek azt is jelenthetik, hogy a gazdasági környezet nem segíti elő a források hatékonyabb vállalkozásokhoz való újrafelosztását.
Mindezek alapján, ahogy arra a tanulmány is rámutat, az ágazaton belüli jelentős termelékenységi heterogenitás arra utal, hogy a termelékenység növekedését és a források ágazaton belüli újrafelosztását támogató szakpolitikák hatékonyabbak lehetnek az ágazatközi újrafelosztásra irányuló szakpolitikáknál.

Az Euróoai Bizottság 2018. évi országjelentései itt érhetőek el.

Előadás az innováció és a vállalaton belüli béregyenlőtlenségekről

Február 22-én és 23-án két napos műhelybeszélgetést tartottak Nürnbergben “Technological progress and the labour market” [Technológiai haladás és a munkaerőpiac] címmel, amelyen Reizer Balázs is részt vett előadóként. Az Institute for Employment Research (IAB) által szervezett két napos műhelybeszélgetés célja az volt, hogy összehozza a kutatókat azért, hogy bemutathassák a kutatásaikat a technológiai haladás munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól. Balázs prezentációjában a Lindner Attilával és Muraközy Balázuzsal közös kutatásukat ismertette, amelynek tárgya az innováció vállalatokon belüli béregyenlőtlenségekre gyakorolt hatása.

Az előadás diasora innen tölthető le.

Tanulmány a magyar exportáló és importáló vállalatok haszonkulcsáról

Megjelent Hornok Cecília és Muraközy Balázs legújabb publikációja Markups of Exporters and Importers: Evidence from Hungary [Az exportáló és importáló vállalatok termelékenysége és haszonkulcsa Magyarországon] címmel a Scandinavian Journal of Economics folyóiratban.

A tanulmány a vállalati szintű haszonkulcsok és a kereskedelmi státusz kapcsolatát vizsgálja részletes kereskedelmi adatbázissal összekapcsolt magyar mérlegadatokon 1995 és 2003 között. A szerzők azt találják, hogy a import erős pozitív korrelációt mutat a haszonkulccsal mind a vállalatok között, mind azokon belül. Úgy vélik, hogy ez a korreláció három csatornán keresztül magyarázható: önszelekció; magasabb fizikai termelékenység, amely az inputok szélesebb köréhez való hozzáférésből fakad; illetve magas színvonalú importált félkész termékekre alapuló minőségfejlesztés.
Tanulmányukban Hornok és Muraközy olyan eredményeket prezentálnak, amelyek arra utalnak, hogy az utóbbi csatorna is lényeges: megmutatják, hogy az importálók haszonkulcsa magasabb, ha az inputok fejlett országokból származnak, valamint az import a magasabb minőségű (árhatással kiigazított bevétel alapú) exporttal korrelál. Nem találnak viszont robosztus bizonyítékot az exportálók magasabb haszonkulcsára, ha kontrollálnak az importra. A szerzők érvelése szerint az exportprémium hiányát az magyarázhatja, hogy az exportpiacokon erősebb a verseny, mint a hazaiakon.