Bisztray Márta írása a Voxeun

Korábbi posztunkban beszámoltunk arról, hogy Bisztray Márta, Koren Miklóssal és Szeidl Ádámmal írt közös tanulmánya megjelent a Journal of International Economics folyóiratban. Ez a kutatás most a Voxeu figyelmét is felkeltette. A blogra született bejegyzésben azt járják körbe, hogy a vállalatok közti kapcsolatok milyen mértékben segítik az importtevékenység bővülését, és ez mennyiben járul hozzá az importösztönző politikák (pl. a WTO törekvései) eredményességéhez. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a vállalatok kereskedelmi döntéseire jelentős hatással van a szomszédaik korábbi kereskedelmi tapasztalata, vagyis ha egy irodaépületen belül valamelyik vállalat importál egy adott országból, nagyobb eséllyel kezdenek el a többiek is ugyanonnan importálni. Ugyanez elmondható, ha import tapasztalattal rendelkező menedzserek egyik vállalattól a másikhoz “igazolnak”. Ez a hatás erősebb a termelékeny cégek esetén, és ott, ahol több a tapasztalt szomszéd, ami a vállalati klaszterek előnyeit mutatja.

A tanulmány itt, a blogjegyzés pedig itt olvasható angol nyelven.

Új tanulmány a kereskedelem tovagyűrűző hatásáról

Szeptemberben megjelent Bisztray Márta, Koren Miklós és Szeidl Ádám új tanulmánya, ami a tudás továbbgyűrűzését vizsgálja magyar importáló vállalatok adatain. A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szomszédos vagy kapcsolódó vállalatok korábbi országspecifikus importtapasztalatai segítenek-e egy új importpiacra való belépésben. Az eredmények azt mutatják, hogy több mint kétszeresére nő annak a valószínűsége, hogy egy cég elkezd egy adott országból importálni, ha a vállalat közvetlen szomszédja vagy valamely menedzserének az előző cége korábban már importált ugyanabból az országból. Ez a hatás erősebben figyelhető meg nagyobb és termelékenyebb vállalatok esetén. Egy egyszerű modell segítségével a cikk azt is bemutatja, hogy egy importösztönző politika közvetett hatásai lényegesen nagyobbak lesznek akkor, ha az célzottan olyan vállalatokra irányul, melyeknek sok és termelékeny szomszédjuk van. A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a vállalati klaszterek jelentős szerepet játszanak a hatékony üzleti működés elősegítésében.

A tanulmány megjelent a Journal of  Informational Economics újságban, itt érhető el angolul.

Bisztray Márta előadása a ERSA Congress 2018 Corkon

2018. augusztus 28-29-én tartották Corkban az  54. ERSA Kongresszust, amelyen kutatócsoportunk tagja, Bisztray Márta is részt vett.

Az ERSA (European Regional Science Association) egy nemzetközi csoport, akik a különböző regionális tudományok összekapcsolásában segítenek. Az éves konferencia mellett szerveznek nyári egyetemet és éves szinten díjazzák a kiemelkedő tudósokat.
Az idei találkozón Márti  két tanulmányát is előadta. Az egyik arról szól, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt. Másik tanulmányában arra keresi a választ, hogy hogyan hat a nagy külföldi gyárak bezárása a környékükön tevékenykedő cégekre. A prezentáció angol nyelven megtekinthető itt.

Reizer Balázs a 30. EALE konferencián

A szeptember 13-15-én megrendezésre került 30. EALE konferencián csoportunk tagja Reizer Balázs is részt vett. A konferencián munkagazdaságtan témában mutattak be tanulmányokat. Balázs tanulmányában (Pető Ritával közösen) azt vizsgálják, hogy miért lehet, hogy a nők kisebb készség intenzitású feladatokat kapnak a munkahelyükön. A prezentáció angol nyelven elérhető itt.

Bisztray Márta előadása az ETSG varsói konferenciáján

Az ETSG (European Trade Study Group) éves konferenciája ma már a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi konferencia a világon. Minden évben máshol rendezik, ahol a terület kimagasló kutatói előadják aktuális munkáikat. Idén Varsóban, mint már a korábbi években is, csoportunkból Bisztray Márta adott elő. Prezentációjában azt vizsgálta, hogy vajon milyen szerepet játszik a külföldi befektetésekben, hogy a befektető vállalatok kivel állnak kapcsolatban. A Vajon a barátok követik egymást? (Do friends follow eachother?) előadás angol nyelvű prezentációja megtekinthető itt.

Csoportunk új pályázatot nyert – H2020

Nyertes pályázatunknak köszönhetően bekerültünk az Európai Bizottság által hirdetett Horizont 2020 projekt MICROPOD csapatába. Csoportunk, Európa legjobb kutatóintézetei társaságában (Bocconi, Halle Institute, Paris School of Economics, University College London), arra keresi a választ, hogy miért tapasztalunk lassuló termelékenységi növekedést a fejlett országokban. Vizsgáljuk a projekt során azt is, hogy jól mérjük-e a növekedést és értjük-e valójában a mögötte rejlő folyamatokat, a globalizáció és a technológiai változások hatását. Illetve megpróbáljuk azt is felderíteni, hogy a jelenlegi policy környezet megfelelő-e az új termelékenységi környezetben. A mi csoportunk feladata, hogy a Magyarországon egyedülállóan jó minőségű, kapcsolt mikro-adatokon segítségével kapjunk pontosabb képet a termelékenység növekedésről. A kutatás 2019 januárjában kezdődik és három év az időtartama.

Kutatócsoportunkat véglegesítették!

Nagy örömünkre, kutatócsoportunk ötéves tevékenységét és szakmai záróbeszámolóját az MTA illetékes szakbizottsága és az AKT kiváló színvonalúnak minősítette. Ennek köszönhetően csoportunkat az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetben véglegesítették. A Lendület programunk és a záróbeszámoló itt tekinthető meg.

Tanulmány a devizahiteles vállalatok fizetési képességéről

Hamarosan megjelenik Vonnák Dzsamila Why do firms default on their foreign currency loans? The case of Hungary [Miért vállnak nemteljesítővé devizahiteleiken a vállalatok? Egy magyar esettanulmány] című tanulmánya a Journal of International Money and Finance című nemzetközi folyóiratban.

A szerző egy, a teljes magyar vállalati szektort lefedő hiteladatbázist használva azt vizsgálja, hogy a válság alatt mitől váltak nemfizetővé a devizahiteles vállalatok. Különválasztja a devizadenomináció hatását, valamint az összetételhatást, vagyis azt, hogy nagyon különbözőek az egyes devizában eladósodott vállalatok. A tanulmány megmutatja, hogy a devizadenomináció jelentősen rontott a fizetőképességen, azonban a szelekció hatása is jelentős volt. Sok esetben az eleve kevésbé hitelképes vállalatok adósodtak el devizában, akiknek fizetési képességét a válság alatti devizasokkok tovább rontották.  Ugyanakkor számos kevésbé kockázatos, a devizasokkokra felkészült vállalat is vett fel devizahitelt.  Tehát nem önmagában a devizahitelezés intézménye a felelős a magas nemfizetési arányért, inkább a hitelfelvevők jellemzőit kell alaposabban megvizsgálni.

Reizer Balázs előadása a SOLE éves találkozóján

2018. május 3-án és 4-én tartották Torontóban a Society of Labor Economists (SOLE) 23. Éves Találkozóját, amelyen kutatócsoportunk tagja, Reizer Balázs is részt vett.
A SOLE célja a munkagazdaságtani témájú tanulmányok népszerűsítése, valamint a munkagazdaságtan és munkagazdászok tudományhoz való hozzájárulásának növelése. A SOLE évente tart találkozót a társaság tagjainak részvételével, amelyen a tagok saját tanulmányaikat prezentálják és vitatják meg egymással.
Az idei találkozón Balázs a rugalmas bérek, foglalkoztattottság és hatékonyság kapcsolatáról szóló kutatásáról adott elő.

Az előadás angol nelvű diasora itt érhető el.