Új cikk a VoxEU-n a nemzetköziesedési módozatokról

A napokban jelent meg Békés Gábor és Muraközy Balázs új cikke a VoxEU.org oldalon. Az összefoglaló a kutatók közelmúltban publikált The ladder of internationalization modes: Evidence from European firms [Az európai vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai] című tanulmányának kivonata, ami a Review of World Economics folyóiratban fog megjelenni.

A globalizáció számos lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a külföldi vásárlóikat kiszolgálhassák és ez a cikk egy olyan keretrendszert mutat be, miszerint a nemzetköziesedési módok egy létraként képzelhetőek el, ahol a magasabb lépcsőfokok magasabb szintű termelékenységet és innovációt jelentenek. Ennek a létrának három fő foka van: közvetett exportálás,  közvetlen export és kiszervezés, illetve a nem termelőtevékenységet folytató FDI. Ezek a módozatok jelentős rugalmasságot biztosíthatnak a vállalatvezetőknek a különböző szabályozási sokkokhoz való alkalmazkodás során.

A VSVK kutatóinak tanulmánya a 2018. évi országjelentésben

Az elmúlt héten jelentek meg az Európai Bizottság 2018. évi országjelentései. A Magyarországra vonatkozó jelentés egyik háttérelemzésének alapját a Muraközy Balázs, Bisztray Márta és Reizer Balázs által írt Productivity differences in Hungary and Mechanisms of TFP-growth Slowdown [Termelékenységi különbségek Magyarországon és a teljes tényezőtermelékenység növekedésének lassulását előidéző mechanizmusok] című Európai Bizottságnak írt jelentéstervezet képezi.
A háttérelemzés a vállalatközi termelékenységi különbségeinek és a gazdaság dualitásának hatásait elemzi az elmúlt évtized lassú termelékenységnövekedésére vonatkozóan Magyarországon. Muraközy és szerzőtársai tanulmánya alapján az ágazaton belüli nagy és tartós termelékenységi különbségek két módon magyarázhatják az alacsony összesített termelékenység-növekedést. Egyfelől arról lehet szó, hogy az alacsony termelékenységű vállalkozások nem modernizálják technológiájukat annak érdekében, hogy felzárkózzanak termelékenyebb versenytársaikhoz. Másfelől, a tartós különbségek azt is jelenthetik, hogy a gazdasági környezet nem segíti elő a források hatékonyabb vállalkozásokhoz való újrafelosztását.
Mindezek alapján, ahogy arra a tanulmány is rámutat, az ágazaton belüli jelentős termelékenységi heterogenitás arra utal, hogy a termelékenység növekedését és a források ágazaton belüli újrafelosztását támogató szakpolitikák hatékonyabbak lehetnek az ágazatközi újrafelosztásra irányuló szakpolitikáknál.

Az Euróoai Bizottság 2018. évi országjelentései itt érhetőek el.

Előadás az innováció és a vállalaton belüli béregyenlőtlenségekről

Február 22-én és 23-án két napos műhelybeszélgetést tartottak Nürnbergben “Technological progress and the labour market” [Technológiai haladás és a munkaerőpiac] címmel, amelyen Reizer Balázs is részt vett előadóként. Az Institute for Employment Research (IAB) által szervezett két napos műhelybeszélgetés célja az volt, hogy összehozza a kutatókat azért, hogy bemutathassák a kutatásaikat a technológiai haladás munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól. Balázs prezentációjában a Lindner Attilával és Muraközy Balázuzsal közös kutatásukat ismertette, amelynek tárgya az innováció vállalatokon belüli béregyenlőtlenségekre gyakorolt hatása.

Az előadás diasora innen tölthető le.

Tanulmány a magyar exportáló és importáló vállalatok haszonkulcsáról

Megjelent Hornok Cecília és Muraközy Balázs legújabb publikációja Markups of Exporters and Importers: Evidence from Hungary [Az exportáló és importáló vállalatok termelékenysége és haszonkulcsa Magyarországon] címmel a Scandinavian Journal of Economics folyóiratban.

A tanulmány a vállalati szintű haszonkulcsok és a kereskedelmi státusz kapcsolatát vizsgálja részletes kereskedelmi adatbázissal összekapcsolt magyar mérlegadatokon 1995 és 2003 között. A szerzők azt találják, hogy a import erős pozitív korrelációt mutat a haszonkulccsal mind a vállalatok között, mind azokon belül. Úgy vélik, hogy ez a korreláció három csatornán keresztül magyarázható: önszelekció; magasabb fizikai termelékenység, amely az inputok szélesebb köréhez való hozzáférésből fakad; illetve magas színvonalú importált félkész termékekre alapuló minőségfejlesztés.
Tanulmányukban Hornok és Muraközy olyan eredményeket prezentálnak, amelyek arra utalnak, hogy az utóbbi csatorna is lényeges: megmutatják, hogy az importálók haszonkulcsa magasabb, ha az inputok fejlett országokból származnak, valamint az import a magasabb minőségű (árhatással kiigazított bevétel alapú) exporttal korrelál. Nem találnak viszont robosztus bizonyítékot az exportálók magasabb haszonkulcsára, ha kontrollálnak az importra. A szerzők érvelése szerint az exportprémium hiányát az magyarázhatja, hogy az exportpiacokon erősebb a verseny, mint a hazaiakon.

Hogyan lépnek be a vállalatok a nemzetközi piacokra?

Februárban jelent meg a Review of World Economics nemzetközi folyóiratban Békés Gábor és Muraközy Balázs legújabb publikációja, amely az európai vállalatok nemzetköziesedését járja körül.

A The ladder of internationalization modes: evidence from European firms [Az európai vállalatok nemzetközivé válásának lépcsőfokai] című tanulmányukban a szerzők egy olyan különleges, több országra kiterjedő adatbázisból indulnak ki, amely a közvetlen exportálás és FDI mellett explicit információt nyújt számos nemzetköziesedési módról, úgymint a közvetett exportálás, a kiszervezett termelés, illetve a nem termelőtevékenységet folytató FDI. Békés és Muraközy cikkükben egy olyan elméleti keretrendszert mutat be, amelyben az egyre nagyobb és nagyobb beruházást kívánó módozatok egyre nagyobb állandó és kisebb határköltséggel járnak együtt. Emellett multinomiális és ordered (rendezett) logit modelleket is becsülnek és olyan eredményeket kapunak a teljes tényezőtermelékenységre és innovativitásra vonatkozóan, amelyek összhangban vannak ezzel az önszelekciós modellel.

A szerzők kutatásaik alapján háromféle “klasztert” azonosítanak a nemzetköziesedési módok között: a közvetett exportőrök és a nem exportálók hasonlítanak egymáshoz, a közvetlen exportőrök és a termelésüket kiszervezők alkotják a második klasztert, míg a szolgáltatási és termelési FDI a két legnagyobb beruházást megkívánó nemzetköziesedési mód.

Muraközy Balázs a Ricardo-könyv bemutatóján Muraközy Balázs a Ricardo-könyv bemutatóján

Muraközy Balázs a Ricardo-könyv bemutatóján

Február 14-én tartották David Ricardo A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című könyvének bemutatóját a Közép-európai Egyetemen. A klasszikus mű új magyar fordítása a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet újdonsága, hogy ezen felül válogatást tartalmaz Ricardo pénzügyi és értékelméleti írásaiból és parlamenti beszédeiből is, amelyek most először váltak elérhetővé magyarul.

A könyvbemutató mellett egy beszélgetést is szerveztek a kötet és a szerző személye köré, amelyen Muraközy Balázs is részt vett. A beszélgetést Király Júlia (IBS) moderálta, míg a további beszélgetőpartnerek Atkári János (a kötet fordítója), Koren Miklós (CEU) és Madarász Aladár (MTA KRTK, BCE; a Bevezető szterzője és a kötet összeállítója) voltak.

A könyv a kiadó honlapján az alábbi linken érhető el és rendelhető meg.

A VSVK kutatói is előadtak az MKE éves konferenciáján

2017-ben is megrendezte a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület (MKE) hagyományos éves konferenciáját. A december 18-19-én az MTA Humán Tudományok Kutatóházában megtartott eseményen kutatócsoportunk több tagja is előadott.

Muraközy Balázs a ‘Munkapiac I.’ nevű szekcióban prezentálta “Innovation and firm-level wage inequality” [Innováció és vállalati szintű egyenlőtlenségek] című, Lindner Attilával és Reizer Balázzsal közösen írt tanulmányát. A szerzők kutatásukban különböző innovációs típusok hatását vizsgálták a vállalati szintű képzettség alapú bérprémiumra, amihez magyar vállalatok innovációs tevékenységét és dolgozóinak béradatait tartalmazó részletes adatbázist használtak.

A második nap Bisztray Márta adott elő a ‘Külkereskedelem és FDI’ elnevezésű szekcióban, ahol a “Do friends follow each other? FDI network effects in Central Europe” [Jönnek majd a baráti vállalatok? FDI hálózati hatások Közép-Európában] című, Békés Gáborral közösen írt tanulmányát prezentálta. Kutatásukban külföldi működőtőke-beruházásokat tartalmazó részletes adatbázison azt vizsgálják, hogy a kapcsolódó cégek – ugyanabból az üzleti csoportból, illetve hasonló háttérrel – gyakrabban választanak-e közeli telephelyeket a beruházásaikhoz.

Békés Gábor és Bisztray Márta közös tanulmánya innen letölthető.

Mennyi adót fizetnek a magyar vállalatok egy munkahely után?

Decemberben jelent meg a Közgazdasági Szemlében Muraközy Balázs és Reizer Balázs A magyar vállalati adózás heterogenitása című tanulmánya. A szerzők vállalati mikroadatok segítségével vizsgálták háromféle vállalati adó – a társasági nyereségadó, a munkáltatói járulék és a helyi iparűzési adó – cégek közötti megoszlását. Tanulmányukban rávilágítanak, hogy az egy dolgozóra és egységnyi hozzáadott értékre jutó fajlagos vállalati adó lényegesen eltér a különböző vállalatok között. Eredményeik rámutatnak, hogy az adóbevételek erősen koncentráltak, valamint a vállalati adófizetés legfontosabb meghatározója a termelékenység, amely pozitívan függ össze az egy főre jutó adóbevétellel és negatívan a hozzáadottérték-alapú adóékkel. A szerzők továbbá egy konkrét esettanulmányt is górcső alá vettek: statikus mikroszimulációval vizsgálták a 2017-es társaságiadó-csökkentésnek az adóbevételre és az adók elosztására gyakorolt hatását. Ennek keretében kiszámították, hogy milyen mértékben jártak jobban az adócsökkentéssel a nagyvállalatok, és hogy milyen mértékben csökkent az adófizetés koncentrációja az adóváltozás hatására.

A tanulmányról megjelent egy, a szerzők által írt összefoglaló újságcikk is a G-7.hu internetes újságban.

Innovációs előadás a REKK Energy Futures előadássorozatán

December 7-én a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Energy futures sorozatának nyitóalkalmán adott elő Muraközy Balázs. A Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadássorozat témája az élen járó energetikai innovációk, illetve az energetikai szektorban zajló átalakulások („energy transition”) voltak. Balázs előadásában az innováció fogalmáról és elméletéről, valamint az energetikai innovációk hatására folyamatos kihívásokkal küzdő tudományos módszertani keretről beszélt, amellyel az energetikai piacokat elemezni szoktuk.

Az előadás diasora elérhető itt.